Lezajlott az első őssejt kerekasztal

Budapesten ma tartották meg az első CBC őssejt kerekasztalt, ahol olyan érdekes szempontok is előkerültek, mint az, hogy milyen érzelmi motívációk játszák a legfontosabb szerepet, amikor egy család az őssejt levételről dönt. A találkozó szakértő résztvevői azt is megvitatták, hogy a levétel kapcsán mit is vásárolnak meg a reménybeli szülők. Ugyanakkor fontos tény, hogy az orvostudomány fejlődésével az őssejttel kapcsolatos életmentő beavatkozások ma már igen gyakoriak.

A ma tartott kerekasztal-beszélgetésen szélesebb összefüggésekbe helyezték a résztvevők az őssejt megőrzéshez kapcsolódó ismereteket, tapasztalatokat és újdonságokat, feltárva a téma tágabb pszichológiai, szociológiai és egészségügyi vonatkozásait az egyes területek szakértőinek segítségével.

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint a modern szülői szerepértelmezés abba a különös stádiumba jutott „ahol a szülői felelősség övezete már kiterjedhet a jövőbeli, potenciális betegségekre is. A felelős szülők minden lehetőséget megragadnak, hogy az összes lehetséges, potenciális megoldás is rendelkezésükre álljon. Szerepük sokféle nehezen kezelhető kérdés elé állítja a szülőket, hogy miként segítsék, védjék gyermekeiket, így minden kínálkozó esélyt örömmel fogadnak."

Ságvári Bence a kerekasztal szociológus résztvevője a döntés emocinális és anyagi vonzatait vizsgálta: „Pusztán gazdasági értelemben a gyermekvállalás ma az egyik legkomolyabb hosszú távú anyagi kiadást és elköteleződést jelenti egy család számára. Nem véletlen, hogy szociológiai kutatások is rámutattak már, hogy a nagyon alacsony magyarországi születésszám egyik oka az anyagi biztonság és a jövővel kapcsolatos kiszámíthatóság hiánya. Ebből következően a köldökzsinórvér levételének az emócinális kérdések mellett kétségtelenül anyagi vetületei is vannak a levétel mellett döntő családok számára."

A szociológus véleménye szerint az anyagi kérdések mellett olyan szempontokat is figyelembe vesznek a családok, mint a tudománnyal, technológiai fejlődéssel kapcsolatos általános attitűdök. Ilyen a nyitottság az újdonságok iránt: alapvető kérdés a családok választásánál, hogy egyáltalán hisznek-e abban, hogy a tudomány folyamatos fejlődése egyre újabb és újabb lehetőségeket fog jelenteni az élet számos területén, így a gyógyításban is.

Nagyon fontos faktor továbbá a bizalom, hiszen az őssejtek tárolásához megfelelő körülmények szükségesek hosszú évtizedeken keresztül. Itt elég egyetlen hiba, hogy az egész dolog értelmét veszítse. Így aki a szolgáltatást megrendeli, az bízik abban, hogy 10-20-30 éven keresztül a mintát meg is őrzik.

Az őssejt levétel kérdésében az egyik legfontosabb tényező a család többi tagjának, illetve az ismerősök, barátok véleménye, tapasztalata. Vagyis ha a család közvetlen környezete hisz az őssejt levételben és meggyőzőnek tartják mások érvelését, hajlandóbbak lesznek maguk is a levétel mellett dönteni.

A tárolt minták mennyiségéről összegzett magyarországi adatokat még nem publikáltak, de az őssejtbankok saját állományukról adott információi alapján látható, hogy a hazai bankok összesen mintegy 35-40 ezer magyar újszülöttől származó köldökzsinórvér-mintát őrizhetnek. Jelenleg havi átlagban a szülések megközelítőleg 8-9 százalékánál kerül sor köldökzsinórvér levételére.

“A mai orvostudomány egyik legígéretesebb lehetősége az őssejt terápia. Ehhez jó lehetőséget ad a tárolt őssejtek használata, amit legkönnyebben a köldökzsinórból nyert őssejtekkel lehet biztosítani. A tárolás lehetővé teszi, hogy az időben és térben az őssejt levételtől független legyen a felhasználás. Az őssejet terápia leggyakoribb alkalmazási területe ma Magyarországon - a csontvelő transzplantáción kívül - a vaszkuláris medicinához köthető. Elsősorban a szívizomelhalás vagy az artériás érbetegségek eredeményes kezelésében használják, de egyre több kórkép esetében válik ismertté, hogy ez a kezelés eredményesebb, mint a hagyományos terápiák. “ – összegezte véleményét Dr. Tóth Péter egyetemi docens.

Összességében a hazai transzplantációs tapasztalatok gazdagsága Magyarországot is előkelő helyre juttatja az összevetésben. A vonatkozó ráta azt mutatja meg, hogy hány kapcsolódó transzplantáció jut 10 millió lakosra – s e mérőszám tekintetében Európa nyugati feléhez tartozunk, az elmúlt években volt olyan időszak (2010-ben), hogy két orvosi csapat 5 esetben hajtott végre őssejt transzplantációt.