• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lezárult a Bánki Magdolna - MOK OEB per

Hírek Forrás: MOK Online

A Bíróság visszaadta Kamaránk elnökségének és Országos Hivatalának becsületét - összegez a kamara.

A bíróság visszaadta a kamara elnökségének és országos hivatalának becsületét – összegezte a MOK honlapján megjelent kommentár a hírt, amely szerint a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította Bánki Magdolna keresetét, amelyben a MOK etikai bizottság ügyében hozott határozatának hatályon kívül helyezését kérte.

"Bizonyára sokakban nyomott hagytak a 2013. november 30-án tartott az Országos Küldöttközgyűlésen történtek — különösen az események utóélete —, vagyis az, ahogyan az Országos Felügyelőbizottság megállapításai kerültek a közgyűlés elé a MOK Országos Hivatalánál, az Országos Elnökségnél végzett ellenőrzés „eredményeiről".

Az ellenőrzés megállapításai erős megütközést keltettek úgy a jelenlévőkben, mint az egész kamarai tagságban. Egy részükben azért, mert ezek a megállapítások igen súlyosak voltak, más részükben pedig azért, mert a megállapítások túlnyomó többségben teljes képtelenségnek tűntek. A legjobban az ellenőrzésben érintettek lepődtek meg, magának a vizsgálatnak a tényéről ugyan volt tudomásuk, de annak eredményeiről nem tájékoztatta őket a bizottság, ráadásul a megállapítások legnagyobb része ellentétben állt azokkal a tényekkel, amiket az ellenőrzöttek jól ismertek az adott ügyekben.

A meglepetések az ülés lezárását követően is jöttek sorra, mivel az Országos Felügyelőbizottság „nem rejtette véka alá" a kialakított véleményét, elnöke a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt terjesztette a kamara, a kamara vezetésének rossz hírét, anélkül, hogy az ellenőrzötteknek a legcsekélyebb esélyt is megadta volna arra, hogy a megállapításokat a tényekkel szembesíthessék.

Mind az ellenőrzés nagyrészt felületes megállapításait, mind magát az eljárást, amivel ezek a megállapítások nyilvánosságra kerültek, és azt a körülmény, hogy az ellenőrzött esélyt sem kapott a vizsgálattal kapcsolatos észrevételekre, súlyosan sérelmezte a MOK elnöksége, ezért a testület etikai panaszt emelt az Országos Felügyelőbizottság elnöke ellen, akinek személy szerint is tulajdoníthatóak voltak ezek a szabálytalanságok...

Az etikai eljárások lezárulta után Panaszlott immár felperesként keresetet terjesztett elő a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, és kérte az OEB őt marasztaló határozatát hatályon kívül helyezni.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletében elutasította a felperes keresetét. A bíróság megítélése szerint „a felperes által megjelölt okból az alperes határozata nem tekinthető jogszabálysértőnek." Az ítélet leszögezi, hogy panaszlott magatartása minden további nélkül vizsgálható volt etikai eljárásban, a kamarában betöltött pozíciója ez alól nem ad mentességet. A bíróság azt is megállapította, hogy felperes túllépte a bizottságtól kapott mandátumát eljárása során, vagyis jelen esetben nem a bizottság eljárása, hanem kifejezetten a felperesé volt vizsgálandó, vizsgálható.

Ítéletével egyetértett a bíróság abban is az alperessel — vagyis az OEB-bel —, hogy felperes valóban nem egy lezárt vizsgálat eredményeit tette közzé, és a vizsgálat már csak azért sem volt lezártnak tekinthető, mert a vizsgálat alá vont szervezet nem kapott lehetőséget arra, hogy nyilatkozzék, észrevételeket tegyen a vizsgálat megállapításaira. Tényként szögezi le az ítélet, hogy a médiakommunikációra azt követően, utóbb kapott felperes felhatalmazást a felügyelőbizottságtól, hogy azt már megkezdte."

A teljes írás a kamara honlapján