Lezárult az akadémia tisztújító közgyűlése

A Magyar Tudományos Akadémia 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át az MTA 193., tisztújító közgyűlésének záróeseményén a leköszönő elnök, Lovász László Freund Tamásnak, az Akadémia hét elején megválasztott új elnökének - tudósított az akadémia.

A maratoni hosszúságúra nyúlt, 193., tisztújító, online közgyűlés csütörtök esti záróeseményén Lovász László először ismertette az utóbbi napokban lezajlott szavazások eredményeit és az újonnan megválasztott tisztségviselők, testületi tagok neveit. Ezt követően adta át a pecsétnyomót utódjának, Freund Tamásnak. E szimbolikus gesztust Pálinkás József korábbi akadémiai elnök vezette be 2014-ben hagyományteremtő szándékkal.

Az idei akadémiai közgyűlés több okból is rendhagyó volt. Részben a járványhelyzet miatt, részben pedig azért, mert az MTA, illetve a tisztújításban részt vevő Jelölőbizottság több újítást is bevezetett. Ilyen volt például az, hogy az Akadémia történetében először tette nyilvánosan elérhetővé valamennyi választott pozícióra jelölt személy programját, illetve az, hogy első ízben kaptak lehetőséget az elnök- és főtitkárjelöltek arra, hogy bemutassák programjukat a Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjainak. Számukra – szintén az idei közgyűlés újításaként – egy zárt online fórum is rendelkezésre állt, amelyen június 30-ig megvitathatták az elhangzottakat: a jelöltek koncepcióit, valamint a közgyűlés egyéb napirendi pontjait, továbbá feltehették kérdéseiket az elnök- és főtitkárjelölteknek, akik július 3-ig válaszoltak rájuk. A lehetőséggel nagy számban, csaknem százan éltek is közülük.

Aktívak voltak a közgyűlési képviselők az elnökválasztáson is: az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül 429-en adták le szavazatukat a két jelöltre, Freund Tamásra és Pléh Csabára.

A voksok 58,51%-át elnyerő Freund Tamás 2020. augusztus 1-től lesz hivatalosan is a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ugyancsak ezen a napon lép hivatalába az MTA új főtitkára, Kollár László Péter, főtitkárhelyettese, Erdei Anna, illetve a három új alelnök, Lamm Vanda, Hudecz Ferenc és Kosztolányi György.

A közgyűlés utolsó szavazási fordulóján eldőlt az is, hogy élettudományi elnökségi tagként Szathmáry Eörs, társadalomtudományi elnökségi tagként Romsics Ignác, természettudományi elnökségi tagként pedig Pósfai Mihály vehet részt az Elnökség munkájában, amely két közgyűlés között az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete.

A közgyűlésen az MTA különféle testületeinek tagságáról és további határozati javaslatokról is szavaztak.

Freund Tamás elnöki nyitóbeszédében gratulált frissen megválasztott vezetőtársainak, és köszönetet mondott a rendkívüli körülmények között megszervezett közgyűlés sikeres lebonyolításáért. „Sokféleségünk önmagában is nagy érték. Mostantól előre kell néznünk, és azon kell dolgoznunk, hogy törekvéseinket a közös értékek, közös célok határozzák meg – mondta az MTA új elnöke utalva az elmúlt időszak tudománypolitikai vitáira. – A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti kincs. A tudomány és a politika együttműködése pedig nemzeti érték. A tudomány és a politika világának megalkuvásmentes, jó kapcsolata és kölcsönösen előnyös együttműködése egy ország jólétének, fejlődésének és a váratlan kihívásokkal való megküzdésének alapvető feltétele.”

Freund Tamás kiemelte, hogy „az Akadémiának mozgósítania kell a minden magyarlakta területre, szinte az egész világra kiterjedő, egyedülálló intellektuális erőforrását, ez a társadalom elvárása is”. Hozzátette, hogy az Akadémia ügye mellett csaknem 200 éves története során Széchenyi Istvántól Deák Ferencen át számos jelentős államférfi állt ki, „és okkal reméljük, hogy sokan vállalják ezt a nemes örökséget a mai politikai vezetők között is”.

Az MTA új elnöke nyitóbeszédében a legsürgetőbb teendőnek a 18 000-es köztestület megszólítását nevezte, akikre „mint derékhadra” építi majd „a megújuló Akadémia legfontosabb feladatait, mint a tudományos minőségügyi szerepvállalást az egyének és a kutatóhelyek szintjén, a tudománykommunikációt a társadalommal, valamint a kormányzattal és az Országgyűléssel fenntartott kétirányú kapcsolatokban felmerülő feladatokat’’.

Végezetül Freund Tamás a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozó kollégáinak mondott köszönetet a csaknem két évtizedes közös munkáért és az elért tudományos eredményekért, hiszen akadémiai elnöki tisztsége miatt le kell köszönnie az intézetigazgatóságról.

A közgyűlés záróeseménye meglepetést is tartogatott a leköszönő elnök számára. Lovász László barátai, kollégái szólaltak meg egy videóban, mely rövid, képes áttekintést adott az elmúlt hat év eseményeiről.

A csütörtök esti rendezvényt, egyúttal az MTA 193. közgyűlését Lovász László rövid búcsúbeszéde zárta. Az Akadémia leköszönő elnöke beszélt a kutatóintézet-hálózat elvesztésének terhéről és azokról a nehéz döntésekről, amelyeket ebben a nehéz időszakban kellett meghoznia.

A nehézségek mellett azonban, mint mondta, „nagyon sok szép és felemelő élményt nyújtott az Akadémia elnöki feladata. Megismerkedtem izgalmas, színvonalas kutatásokkal a tudomány szinte minden területén, és örömmel ismerkedtem volna meg még többel, ha az időbe belefért volna. Találkoztam egy kutatóközösséggel, az intézethálózaton belül és azon kívül is, amely kiállt az Akadémia és a tudományos kutatás szabadsága mellett. Dolgoztam egy titkársággal, ahol persze vitatkoztunk, akadékoskodtunk, értetlenkedtünk, de mindig világos volt: a közös ügy, az Akadémia érdekében tesszük.”

„Ebben a megosztott országban az MTA, mindig is így éreztem, egy sziget, a titkárságával, annak munkatársaival együtt” – idézte fel egy nyugdíjba vonuló kolléga szavait, majd hozzátette: „Kérem utódomat, hogy ezt a szigetet őrizze meg, és kívánom, hogy ez sikerüljön is.” (Fotó:mta.hu/Szigeti Tamás)