• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lézerablációs eljárás a pajzsmirigygöbök eltávolítására

Hírek 2020.02.02 Forrás: Semmelweis Egyetem
Lézerablációs eljárás a pajzsmirigygöbök eltávolítására

Elvégezték az első hazai lézerablációs pajzsmirigygöb eltávolítást a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinikán.

A pajzsmirigygöbök műtéti eltávolításának legkorszerűbb alternatívája a lézerablációs kezelés, amely során fájdalommentesen, a lézerfény energiájával „elpárologtatják” a nem kívánatos szöveteket. A módszer – amelyet a közelmúltban hazai szinten a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján alkalmaztak elsőként – megoldást jelenthet azoknak a betegeknek, akiknél például a koruk, egészségi állapotuk vagy a visszatérő göbök miatt fokozott kockázattal járna a sebészi beavatkozás.

- A pajzsmirigygöbök kezelése elsősorban sebészi beavatkozást jelent, azaz szükség esetén műtéti úton távolítják el a problémát okozó göböt. Azonban lehetnek olyan helyzetek, amikor fontos, hogy másfajta terápiás módszer is rendelkezésre álljon – hangsúlyozta dr. Lakatos Péter, az I. Sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanára. Ilyen eset lehet, ha a göbből kifejlődő rosszindulatú tumor többször visszatér, és ezért akár 2-3 műtétre is szükség van. Minél több a műtétek száma, annál nehezebb az operáció az összenövések miatt, és természetesen ez megnöveli a szövődmények számát is – mutatott rá. Fontos lehet a beteg kora is, hiszen idősebb korban a műtétnek nagyobb a kockázata. Hasonlóképp szükség lehet a műtéten kívüli megoldásra a pajzsmirigy túlműködést okozó „forró” göböknél, akkor, ha azok jódfelvétele nem éri el a kezeléshez szükséges mértéket.

Korábban a műtét legelterjedtebb alternatívája az úgynevezett alkoholos infiltrálás volt. Ennél ugyanakkor jóval célzottabb és biztonságosabb terápiát tesz lehetővé a radiofrekvenciás és az annál is újabb technológiának számító lézeres abláció. A rádiófrekvenciás megoldás korábban is elérhető volt, de zömében magánszolgáltatóknál, a múlt év végén ugyanakkor az I. Sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinikán elvégezték hazai szinten az első 3 pajzsmirigybeteg sikeres kezelését a klinikán elérhető lézerablációs készülékkel – mondta Lakatos Péter. Ennek során a lézerfény energiájával „párologtatják el” a nem kívánatos szöveteket.

A klinika igazgatója, dr. Takács István hangsúlyozta: ezzel, az egyébként is komplett (molekuláris diagnosztikától a radiojódkezelésen át a tirozinkináz terápiáig minden eszközzel rendelkező) klinikai pajzsmirigycentrum nemzetközileg is egyedülállóan sokrétű megoldásokat tud kínálni a betegek számára.

 

A pajzsmirigy egyik leggyakoribb elváltozása az úgynevezett pajzsmirigy göb; átlagosan az emberek 6-8 százalékánál tapintható ki ilyen göb, ultrahangos vizsgálattal ugyanakkor ez az arány akár az ötven százalékot is elérhető. A göbök némelyike teljesen ártalmatlan, azonban az esetek 2-5 százalékában tumor alakulhat ki belőlük. Ez a patológiás folyamat ultrahang, citológia és molekuláris genetika segítségével diagnosztizálható.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem