Lovász László lett az MTA elnöke

Lovász László akadémikust választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé az intézmény 185. közgyűlése kedden. Lovász Lászlót a voksok 61, 8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen - olvasható az akadémia honlapján. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg.

Az élettudományi alelnökké a voksok 70,2 százalékát kapó Freund Tamás neurobiológust választották, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos jogtudós lett 57,1 százalékkal, a természettudományi alelnök pedig 67 százalékos támogatottsággal Szász Domokos matematikus. (A szakminiszter gratulációja Freund Tamásnak)

A közgyűlés élettudományi elnökségi taggá 61,4 százalékkal Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá 59,7 százalékkal Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig 53,6 százalékkal Bokor József villamosmérnököt választotta. (További választások és választottak az MTA honlapján)

Az akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese, akiket a közgyűlés három évre választ meg a hazai akadémikusok közül. Ugyancsak három évre választják meg az akadémia három alelnökét. (A leköszönő elnök beszámolója)

A megújítás a megmaradás záloga
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közmegbecsülésének fenntartását tekinti legfőbb feladatának Lovász László, a tudós társaság kedden megválasztott elnöke, aki sajtótájékoztatón számolt be az intézmény jövőjét illető terveiről, elképzeléseiről. Hangsúlyozta, hogy az intézmény elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést, azzal, hogy olyan közösséget alkot, amelyben a tudomány előtérbe kerül az egyéb elgondolásokkal szemben, ahol a különböző területekről érkező tudósok képesek együttműködni a magyar tudomány előbbre jutása érdekében.

Az akadémia 20. elnöke nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a tudós testület tagjai őt választották a pozícióra és hangsúlyozta: minden erejével azon lesz, hogy eleget tegyen ennek a komoly megbízatásnak.

Lovász László rámutatott arra, hogy a magyar tudomány egyáltalán nem légüres térben létezik, hanem egy olyan nemzetközi tudományos közélet része, amelyet komoly viták feszítenek. Mint aláhúzta, az akadémiának részt kell vennie ezekben a vitákban, ki kell alakítania, finomítania kell saját álláspontját, mert ezen kérdések végső konklúziói nagyon fontosak mindannyiunk számára. A nemzetközi fórumokon sokat vitatott kérdések példájaként említette a különböző tudományos eredmények értékelését, a publikációk hozzáférhetőségét, a tudósok elvándorlását.

Lovász László hangsúlyozta, hogy a szakemberek elvándorlása a tudomány fejlődésének közvetlen következménye, ám azt kell elérni, hogy Magyarország ne vesztese legyen ennek a folyamatnak. Mint felidézte, Pálinkás József vezetése alatt az akadémia elindította a Lendület programot, amely épp ezt a problémát kezeli a tehetséges fiatal tudósok munkájának segítésével, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben tovább kell vinni, finomítani.

Az akadémia és az egyetemek közötti együttműködés fontosságáról szólva az új elnök kiemelte: a szoros kapcsolat az egész magyar tudományosság számára kulcskérdés, hiszen segít biztosítani az egyetemek azon képességének megőrzését, hogy kimagasló tudósokat tudjanak kinevelni.

Az új elnök életrajza
Lovász László 1948. március 9-én született Budapesten. 1971-ben matematikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán. 1971-75 között az ELTE tudományos főmunkatársaként dolgozott, 1975-82 között docensként vezette a szegedi József Attila Tudományegyetem Geometriai Tanszékét. Egyetemi tanári kinevezése után, 1978-82 között tanszékvezető egyetemi tanárként folytatta munkáját Szegeden.

1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983-93 között a Számítógéptudományi Tanszéket vezette. 1993-2000 között a Yale Egyetem Számítógéptudományi Tanszékének professzora volt, 1999 és 2006 között a Microsoft informatikai cég kutatásvezetőjeként dolgozott. 2006-2011 között az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt, azóta az intézet professzoraként tanít.

Tudományos pályafutását még középiskolás korában kezdte, 1964 és 1966 között három egymást követő évben nyert aranyérmet a Matematikai Diákolimpián. 1970-ben a matematikai tudomány kandidátusa, 1977-ben a matematikai tudomány doktora lett. harmincegy éves volt, amikor 1979-ben az MTA levelező tagjává választották, 1985-től az akadémiai rendes tagja, 2008-ban az MTA elnökségi tagjává is megválasztották.

Lovász László 1981-ben hozta létre Erdős Pállal és Babai Lászlóval a Combinatorica című folyóiratot, amelyet főszerkesztőként jegyez.

1985-ben Babai Lászlóval a Budapest Semesters in Mathematics alapítója volt, amely az észak-amerikai diákoknak nyújt kombinatorikai és számelméleti kurzusokat. 1987-1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja, 2007-2010 között a végrehajtó bizottság elnöke volt.

Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása. A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra-Lenstra-Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása. A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket.

Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője, társszerzője.

Tudományos munkásságát számos akadémiai tagsággal, kitüntetéssel ismerték el. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia, 2012-ben az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája is felvette tagjai sorába.

Lovász László 1982-ben megkapta a diszkrét matematikai kutatásokért odaítélt Fulkerson-díjat, 1985-ben állami díjjal tüntették ki a kombinatorikus optimalizáció, a gráfelmélet és a számítógéptudomány terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért. 1999-ben neki ítélték oda a matematikusok Nobel-díjának tekintett Wolf-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal, 2007-ben Bolyai János alkotói díjjal tüntették ki.

2008-ban Széchenyi-nagydíjat kapott a diszkrét matematika és az elméleti számítógéptudomány terén elért, világszerte kimagasló tudományos eredményeiért. 2010-ben elnyerte a japán Nobel-díjként is emlegetett Kiotó-díjat, 2012-ben ismét Fulkerson-díjas lett.