Magánnyugdíj, adók, szociális támogatások

A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztárakat - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó keddi expozéjában, a parlamentben. Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, "a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak", több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat.

Beavatkozás nélkül ezek a pénztárak idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat - hangsúlyozta. Ezt a kormány nem engedheti meg - mondta -, ezért a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Jelezte, a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.

A javaslat szerint a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzák meg.

Tállai András azt mondta, azon magánnyugdíjpénztárak esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, megkérdőjeleződik a működőképesség fenntarthatóságának szándéka, ezért az új szabályok az ilyen pénztárak kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő. Ebben az esetben a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más magánnyugdíjpénztárba vagy visszalépni a társadalombiztosítási rendszerbe.

Megjegyezte, a szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztári ágat nem érinti.

A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, a kabinet célja ugyanis, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. Az NGM államtitkára az új szisztémát igazságosabbnak, átláthatóbbnak nevezte, amely "elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek".

Elmondta, az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Azok az önkormányzatok, amelyeknek nem megfelelő az "adóerő-képességük", központi költségvetési forráshoz jutnak - tette hozzá, tájékoztatva, hogy a módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik.

Kezdeményezik továbbá a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését, mert a kormány szerint az alap betöltötte a létrehozásakor megkívánt funkcióját - ismertette Tállai András.
Azt is tartalmazza az indítvány, hogy január 1-jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag a kabinet hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet - közölte az államtitkár.

Rögzítik továbbá - folytatta - az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban való hatálybalépését. Az egykulcsos társasági adó bevezetését korábban 2015. január 1-jére tervezték, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadó-szabályok is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek - mondta Tállai András.

Közölte, a büdzsét megalapozó előterjesztés értelmében megszűnik a költségvetési szerveknél az engedélyezett létszám fogalma, "az állomány valódi korlátja ugyanis nem a meghatározott létszám, hanem annak az előirányzatnak a nagysága, amelynek keretében a költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat".

Változik a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amit az indokol, hogy a devizahitelek forintosításának tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás árfolyamától. Ha így a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon átváltás esetén, akkor ez az eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével - magyarázta, ezért indokoltnak nevezve, hogy megteremtsék a megszűnt kötelezettség adómentességének jogszabályi hátterét.

Módosulhat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény is, hogy ne kelljen magasabb jövedéki biztosítékot fizetniük az alkoholtermékekkel foglalkozó kisvállalkozásoknak. A jövedéki biztosíték rendszere sávos lesz, ami arányos tehernövekedést jelent az italforgalmazással foglalkozó nagykereskedőknek - közölte Tállai András.

Expozéja szerint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény is változik, a módosítás a bevételi összeghatár 25 millió forintról 60 millió forintra emelését tartalmazza.

MSZP: a kormány zsarolja azokat, akiknek még van megtakarításuk
Burány Sándor (MSZP) a magánnyugdíj-pénztárak helyzetét nevezte a legnagyobb horderejű módosításnak, a változtatás szerinte "utolsó zsarolás azok felé, akiknek van még megtakarítása". Kifogásolta, hogy máig nem tudható, mi lett a korábban elvett pénzekkel. "A megvédés szó, azóta a rablás szinonimája" - fogalmazott, és az egyéni számlák rendszerét is hiányolta. Úgy vélte: 10-15 év múlva súlyos lyukak lesznek a nyugdíjrendszerben, tisztán járulék-befizetésekből nem lesz folyósítható az emberekhez méltó juttatás.

Közölte: olyan szabályozást vezettek be, amelyek mellett a pénztárak működése nem biztosított.

A szociális támogatások átalakításáról szólva kijelentette: az önkormányzatok a saját bevételeikre hagyatkozva működtethetnek ellátásokat, forrásokat nem kapnak hozzá. Megszűnik a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás, a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, az óvodáztatási támogatást, valamint a beilleszkedést segítő program. Mindezzel szerinte szociális katasztrófahelyzetbe sodorják az országot.

Bírálta az egykulcsos társasági adó bevezetésének elhalasztását, és azt is: számos ponton módosítják a nemrég elfogadott adócsomagot. Megjegyezte azt is, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor még az ideit is módosítják.

Jobbik: költségvetési bevételt szolgáló lépés
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: egy-két adózást könnyítő intézkedést tartalmaz ugyan a javaslat, de megint egy salátát kaptak, és így megint nem lehet egyébként pozitív intézkedéseket támogatni. Kaotikus az előterjesztés, átgondolatlan, koncepció nélküli és komoly aknákat rejt - sorolta, hozzátéve: a magánnyugdíj-pénztári vagyon csodafegyverként történő kezelése teljes tévedés.

Érzése szerint a kormányt nem az érintettek hosszú távú nyugdíj- és ellátásbiztonságának szavatolása vezényli, hanem 200 milliárdos "pluszpuffert" szeretne a költségvetéshez hozzácsapni. Nem egyéni nyugdíjszámlákat vezetnének be, mint ahogy ígérték korábban, hanem azt mondják: a maradék 60 ezer ember félretett vagyonának kezelését átveszik. Ezt átgondolt koncepció mentén lehetne csinálni, de azt mondani, hogy az állami rendszer szavatolja majd a időskori biztonságukat, arcátlanság és hazugság. Tüneti kezelésről, a költségvetési bevétel növelni szándékozó lépésről van szó - fogalmazott a jobbikos politikus.

Szólt arról is, hogy 112 törvény módosít a csomag, és nagyon súlyos aknának tartotta, hogy a hazai forrásokból finanszírozott költségvetési támogatásokra korlátozásokat kivesznek.

LMP: kapkodva összetákolt előterjesztés
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: a javaslat megint nem tartozik a minőségi munkák közé, egy kapkodva összetákolt előterjesztés. Követhetetlen módon fogalmazzák meg elképzeléseiket, s ha kicsit is körülnéznének az országban, nem mernének ilyen javaslatokat benyújtani - tette hozzá.

Az egész 2015-ös költségvetés tartalmát tükrözi és bebetonozza a korábbi évek megszorításait, s szerinte nem csak technikai módosításról van szó. Persze a lopásnak is van technológiája - jegyezte meg. Úgy látta: folytatódik a kormánypártokhoz tartozó elit kiszolgálása, a haverok gazdagítása és az arcpirító lenyúlás.

Kitért arra is, hogy megszűnik az a passzus, miszerint közpénzekből nem lehet olyan egyháznak, civil szervezetnek, egyesületnek támogatást nyújtani, amelyik párttal együttműködési megállapodást köt. Kinek akarnak megint osztogatni? - kérdezte. Megszűnnek azon összeférhetetlenségi szabályok is, miszerint kizárták, hogy kormánytagok, állami vezetők és döntési helyzetben lévők családtagjai állami támogatást kapjanak, azaz lehetővé válik közpénzből egyetlen lépéssel a családi vagyont gyarapítani - jegyezte meg.

Szerinte a kormány úgy döntött: a magyar állampolgárok egy részéről nem kíván gondoskodni. Külön felháborítónak és a gyermekszegénységet növelő intézkedésnek nevezte ami az óvodáztatási támogatással történik.

Az jó lépés, hogy a közmunkások elmehetnek állásinterjúra, de az elképesztő, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt "beszántják - közölte. Kitért arra is, hogy a hulladékkezelési ágazatot is teljesen maguk alá gyűrnék, a bevételeket elvonják, de a kárvallottak mindig a fogyasztók.

Független
Szelényi Zsuzsanna szerint a javaslat alapján rengeteg pénzt vesznek el a legjobban rászorulóktól, és azoktól akik idős korukra saját keresetükből spóroltak, valamint lehetővé teszik, hogy ezt a pénzt odaadják saját maguknak és családtagjaiknak. "Putyin országában felállva tapsolnának a fideszi kleptokráciának" - fogalmazott a független képviselő. Megjegyezte: állami vezetőket szeretnének támogatni közpénzből, ez magának a korrupciónak a törvénybe foglalása. A javaslat elfogadhatatlan, aki támogatja részesévé válik a korrupciónak - közölte.

Többi között szóvá tette, hogy csökkentenék a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat, és hogy elvennék a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat.

Nemzetiségi szószólók
Varga Szimeon, a bolgár nemzetiség képviseletében kiemelte: a javaslat a nemzetiségi önkormányzatokat a helyi önkormányzatokkal azonos szabály szerint kezeli. A szószóló, aki jelezte, hogy első alkalommal hangzik el bolgár felszólalás a magyar Országgyűlésben, hozzátette: a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat a törvényjavaslatban analóg módon szabályozták és ennek következtében hiányzik egy pont, ami a működés és ágazati feladatok támogatására irányul. Ennek beépítését javasolják.

Ritter Imre, német szószóló szóvá tette, hogy a jogszabályok előkészítői a parlamenthez való beterjesztés előtt nem végzik el a kötelezően előírt egyeztetéseket a nemzetiségekkel és önkormányzatukkal. Jelezte: írásban is megkeresik majd az érintett minisztériumokat, és ha a jövőben egyeztetés nélkül kerül be a nemzetiségeket is érintő javaslat, kérni fogják a házbizottságtól, azt ne vegyék tárgysorozatba.