Magánnyugdíj: jól járhat, aki maradt?

Ősszel jelentette be a nyugdíjvédelmi megbízott, hogy a kormány befagyasztja a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. „Amit az állami nyugdíjrendszer garantál, az a biztonság, kiszámíthatóság és hogy a nyugdíjakat a törvény erejénél fogva indexálja az inflációval" – ígérte akkor Selmeczi Gabriella.

Januárban ennek ellenére több mint 100 ezren döntöttek úgy, hogy nem lépnek vissza az állami kasszába, hanem a magánpénztáraknál maradnak. Az alkotmánybírósághoz közben számtalan kérelem érkezett a nyugdíj-pénztárak államosításának felülvizsgálata és visszarendezése miatt. A kérelmeket ma kezdi tárgyalni a testület.

Az ATV által megkérdezett alkotmányjogász azt mondja: bizakodásra adhat okot, hogy nem végzésről, hanem határozattervezetről egyeztetnek majd. Lövétei István szerint végzésről általában akkor tárgyalnak, ha a testület érdemben nem tud vitatni egy előterjesztést. Határozattervezetről pedig akkor lehet szó, ha érdemi döntés születhet az ügyben. „Az érdemiség azt jelenti, hogy valamilyen választ ad arra a problémára, amit neki előterjesztettek. A beadványt megvizsgálva helyt ad a kérelemnek, ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben megadja, a részkérdésekben is adhat helyt egy ilyen kérelemnek" – mondta el az alkotmányjogász.

Szakemberek szerint arra nincs esély, hogy az Alkotmánybíróság teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánítsa a magánnyugdíj-pénztárak államosítását és visszaállítsa a korábbi rendszert, arra azonban van, hogy részkérdésekben változzon a jelenlegi rendszer. Ilyen kérdés például a pénztárakban maradók nyugdíjjogosultsága. Ők a jelenlegi szabályok szerint a pénztárban maradással lemondtak arról, hogy az állami kasszából nyugdíjjogosultságot szerezzenek. Szakemberek azt mondják, elképzelhető, hogy ezt a jogszabályt megsemmisíti az Alkotmánybíróság.

Bővebben a lehetőségekről