Magasvérnyomás-betegség: keveset törődünk vele

A gyakran csendes gyilkosnak is nevezett hipertónia a leggyakoribb krónikus betegség, Magyarországon mintegy három- három és félmillió embert érint. Idén szeptemberben a Szívünk Napja rendezvényen is kiemelt szerepet kap a vérnyomásmérés.

Világszerte, de különösen hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői közül az egyik leggyakoribb a magas vérnyomás vagy más néven hipertónia, amely világszerte több mint egymilliárd embert érint, számuk pedig folyamatosan nő. A betegség erősen korfüggő: a 70 évnél idősebb korosztályban négy személyből háromnak hipertóniája van. A betegséget gyakran nevezik csendes gyilkosnak, mivel az egészségi állapotra gyakorolt negatív hatásai rendszerint csak a betegség késői stádiumaiban jelentkeznek.

Dr. Járai Zoltán professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke szerint a probléma kettős: egyrészt nagyon sok beteg nem is tud arról, hogy magas a vérnyomása, ezáltal nem is kezelik őket – esetükben fennáll annak veszélye, hogy csak később valamilyen szövődménnyel (színinfarktus, szélütés, veseelégtelenség) kerülnek kórházba; másrészt sok esetben nem kellően hatékony a hipertónia kezelése.

A professzor rámutatott, a vérnyomás célértéke 130/80 higanymilliméter, de egy olyan tartományt érdemes elérni, melynél az első érték 120 és 140, a második pedig 70 és 80 között mozog – ekkor a legalacsonyabb a beteg szív- és érrendszeri rizikója. Járai Zoltán hozzátette, Magyarországon kevesen érik el ezt az értéket, de világszerte is komoly problémát jelent.

"Felméréseink szerint hazánkban a felnőtt lakosság körülbelül 30-35 százaléka lehet hipertóniás, ami 3-3,5 millió embert jelent. Különböző becslések vannak, melyek alapján körülbelül egymillió olyan személy van Magyarországon, akit vagy egyáltalán nem kezelnek, pedig hipertóniás, vagy nem megfelelő hatékonyságú kezelést kap. Ez óriási szám, tulajdonképpen egymillió ember van veszélyben a hipertónia miatt" – mondta a professzor.

Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás?

A hipertóniára való hajlam öröklött, egy genetikai adottság, melyet különböző tényezők felerősítenek – ezért kiemelt szerepe van az életmódnak. A túlsúly, a túlzott kalóriabevitel és sófogyasztás, a kevés mozgás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mind vérnyomásemelő életmódbeli tényezők.

"Fontos, hogy ezeket megpróbáljuk megszüntetni és visszafordítani, hiszen már kialakult hipertóniánál a súlyosságát lehet enyhíteni, ha helyes irányba tereljük az életvitelünket"– hangsúlyozta Járai Zoltán.

Sokszor azonban nem elegendő az életmódváltás: gyógyszeres kezelés szükséges a vérnyomás normalizálásához. Ilyenkor a legfontosabb az, hogy gyorsan, a hipertónia felfedezését követő három hónapon belül elérjék a betegnél a megfelelő célértéket.

Hogyan vigyázhatunk a szívünkre?

A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre. Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap.

"A szív- és érrendszeri megelőzésben a fizikai aktivitásnak, a rendszeres testmozgásnak óriási jelentősége van. A rendezvényen a Testnevelési Egyetem szakembereinek segítségével megtudhatják az érdeklődők, hogyan mozoghatnak az egészségesek, valamint milyen fizikai aktivitást végezhetnek, milyen mozgásterápiás lehetőségek vannak azok számára, akik szívbetegek, szívinfarktuson átestek vagy szívelégtelenségben szenvednek" – mondta Járai Zoltán.

Idén mivel a koronavírus-járvány miatt májusban nem rendezhették meg a Nemzetközi Hipertónia Társaság által szervezett „Május, a vérnyomásmérés hónapja” programjait, a Magyar Hypertonia Társaság úgy döntött, hogy ezt a lakossági, vérnyomás szűrési programot szeptemberre teszik át, amikor a Szívünk Napja rendezvény is lesz.

A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérhetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-mérés, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.