Magyar bioetikát vittünk Strasbourgba

Az emberi embriók és a belőlük nyert szövetek üzleti célú kereskedelmi hasznosításának korlátozása érdekében szólalt fel Szabó Marcel zöldombudsman a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) bioetikai bizottságában.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó magyar ombudsman-helyettes azután fordult az ET-hez, hogy itthon már megkezdte az embrionális sejtvonalak felhasználásával készült termékek, például üdítők, leves- és tejporok, édességek, illetve kozmetikai cikkek gyártásával, értékesítésével kapcsolatos szabályozás vizsgálatát.

Szabó Marcel az MTI-nek elmondta, hogy maga kezdeményezte az ET bioetikai bizottságában a meghallgatást. A testület napirendjére tűzte a kérdést és május 29-ei ülésén megvitatta. A hozzászólok támogatták, hogy a bioetikai bizottság és az ET egyéb intézményei foglalkozzanak a kérdéssel, túlnyomó többségük szerint a problémát immár nem lehet szőnyeg alá söpörni.

Egy 1986-ban elfogadott, de a gyakorlatban eddig csak részben érvényesülő Európa tanácsi ajánlás szerint a magzati eredetű szövetek és sejtvonalak üzleti célú felhasználása nem megengedett, a halott embriók és szöveteik csak szűken vett orvostudományi, terápiás célokra használhatóak fel. Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás viszont az emberi méltóság védelmére tekintettel tilos. Az elmúlt negyedszázadban azonban a biotechnológia robbanásszerű fejlődésen ment át, már nincs tudományos akadálya az ember-állat hibrid kísérleteknek, az emberi embrió állati méhbe, vagy az emberi agysejtek állatba ültetésének, sem az emberi embrió tulajdonságaiba való beavatkozásnak, és kiváltképp gyorsan terjed az embriószövetek különféle sejtjeiből készült tenyészetek és sejtvonalak élelmiszeripari, kozmetikai célú felhasználása, elsősorban a tengeren túl. Az ilyen cégekkel azután kapcsolatba lépnek egyes világmárkákat előállító multinacionális nagyvállalatok, termékeik eljutnak Európába és a magyar boltok polcain is megjelenhetnek - tette hozzá.

Szabó Marcel az ezzel kapcsolatos hazai szabályozás vizsgálatát negyedéve kezdte el. Ennek során szembesült azzal, hogy a problémát csak nemzetközi szinten lehet kezelni, ezért fordult másfél hónapja az ET-hez, amelynek bioetikai bizottsága viszonylag hamar napirendjére tűzte a kérdést. A meghallgatás eredménye lehet, hogy az ET plenáris ülése elé kerül az ügy, ami közvetve elősegítheti az uniós szabályozás átgondolását, szigorítását is - mondta Szabó Marcel.

Körültekintő vizsgálódásokra van szükség - hangsúlyozta az ombudsman-helyettes -, hiszen az embriókutatás számos területen új, hatékony gyógyászati megoldásokat kínálhat. Ezért fontos többek között, hogy miként határolható el az emberi embrió és a belőlük készült sejtvonalak, tenyészetek kereskedelmi és ipari felhasználása a megengedett orvosi, diagnosztikai és terápiás alkalmazásoktól.

A probléma vizsgálatánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szigorúbb szabályozás jelentős lobbierőt képviselő gazdasági csoportok érdekeit sértheti, ám ezzel kapcsolatban vannak jó példák is. Az egyik ismert üdítőgyártó multinacionális cég például visszakozott az embriószövetek felhasználásával foglalkozó céggel való együttműködéstől, amikor a felmérésekből kiderült, hogy a fogyasztók egy része elfordulna a nagyvállalat termékeitől - mondta az ombudsman-helyettes.

Európa egy több mint 700 milliós lélekszámú, jelentős vásárlóerővel rendelkező piac. Önmagában a tudatos fogyasztói magatartásra ösztönöző felvilágosítás jelentős mértékben visszaszoríthatja az olyan "nem etikus" termékeket, mint például a gyermekmunkával előállított, vagy embrionális eredetű sejtvonalak, tenyészetek felhasználásával készült áruk. A felvilágosítás mellett szükség lehet a szabályozás szigorítására is, ami jóval több, mint fogyasztóvédelem és termékfelelősség - mondta Szabó Marcel.

Az EU-nak még sok szempontból nem sikerült túllépnie az alapvetően gazdasági érdekközösségen, ám az embriók felhasználásának a jövő nemzedékek, és általában az emberi méltóság védelmén alapuló szabályozása egy olyan közös, materiális megfontolásokon túli értéket jeleníthet meg, amely hozzájárulhat az unió ma még számos területen hiányzó közös etikai alapjainak megalkotásához - mondta Szabó Marcel. "Arra pedig csak büszkék lehetünk, ha ebben Magyarország kezdeményező szerepet játszik" - fűzte hozzá a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettes.