• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar kutatónőt díjazott az UNESCO

Hírek Forrás: MTI

A díj alapítóinak törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó nőket minél többen megismerjék.

Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem agyi keringést kutató orvosa is átvehette az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L'Oréal nők számára létrehozott, fiatal tehetségeknek szóló nemzetközi tudományos díját.

A L'Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű elismerés ünnepélyes díjátadóját 18. alkalommal rendezték meg csütörtök este Párizsban. Az életműdíjak mellett két éve 15 fiatal tehetséges kutatót is elismernek. A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból kiválasztott nyerteseknek a 15 ezer euróval (4,7 millió forinttal) járó díjat egy 12 tudósból álló zsűri ítéli oda. Idén Elizabeth H. Blackburn ausztrál molekuláris biológus, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas volt a zsűri elnöke. Az összeget kutatásra fordíthatják a nyertesek.

A nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhatnak, akik hazájukban az előző évben elnyerték a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját. A 2 millió forinttal járó magyar ösztöndíjat - amelyre 13 éve lehet pályázni - tavaly szeptemberben kapta meg Farkas Eszter. A fiatal tudós a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetében az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja.

Farkas Eszter és csapata saját fejlesztésű képalkotó rendszerrel végzi a kutatásait, amelyeknek eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció - a járás és a beszéd újratanítása - és jelentősen javulhatna a betegek és a családtagok életminősége. A hullámok okainak feltárásával és megelőzésével jelentősen csökkenteni lehetne a betegeknél az agyi károsodás mértékét, adott esetben a beteg megőrizhetné mozgás- és beszédkészségét is.

"Nagyon vonzó a díj kutatásra fordítható összege" - mondta Párizsban a szegedi egyetem fiatal docense, aki elsősorban műszerekre kívánja elkölteni az összeget és új munkatársak felvételén is gondolkodik.

Minden évben öt, már elismert női tudós életművét is díjazza 100 ezer euróval a L'Oréal-UNESCO. Az elmúlt 18 évben 92-en kapták meg az elismerést, közülük ketten később Nobel-díjban is részesültek. Az alapítók törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó nőket minél többen megismerjék - támogatva ezzel a karrierjüket és példát állítva az új generációk elé.

Sasvári Tünde, a L'Oreal PR-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tudományos pályára készülő középiskolások között fele-fele arányban vannak a lányok és a fiúk , az egyetem elvégzése után az egyensúly teljesen felborul, az akadémikusok között pedig nagyon kevesen vannak a nők, Magyarországon alig három százalék az arányuk. Véleménye szerint ezért is szükséges a tudományos pályát választó nők kiemelt támogatása annak hangsúlyozására, hogy a kutatás mellett nekik gyakran a háztartással és a gyerekneveléssel is foglalkozniuk kell.

Farkas Eszter - egy négyéves kisfiú édesanyja - kiemelte, hogy a tudományos pályán a nők aránya nem a negatív diszkrimináció miatt kisebb, hanem mert a nők a kutatáson kívül számos más dologgal is kénytelenek foglalkozni. A díj számára megerősítést jelent, azt üzeni, hogy a tudományos pályán és vezetői pozíciókban szükség van azokra az értékekre és megközelítésekre, amelyeket a nők képviselnek.

Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Magyarország elmarad ettől az átlagtól: 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra. Míg az Európai Unióban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig Magyarországon 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.