Magyar petíció az EP-ben a szülésznők jogai miatt

Hétfőn tartott meghallgatást az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága annak a magyar beadványnak az ügyében, amelyet a Születésház Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és az Alternatal Alapítvány nyújtott be, mert úgy vélik, hogy a Magyarországon alkalmazott gyakorlat sérti a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós irányelvet. A petíció benyújtói azt kifogásolják, hogy Magyarországon szülésznő nem, csak szülész-nőgyógyász szakorvos diagnosztizálhatja a várandósságot, követheti nyomon a nem veszélyeztetett, hanem "normális" terhesség folyamatát, és végezheti el az ehhez szükséges vizsgálatokat.

A panaszosok szerint ezáltal az egészségügyi intézmények monopolhelyzetbe kerülnek ezen a téren, és a felszámított díjakból jelentős hasznuk is származik. Az irányelv, amelyre hivatkoznak, szerintük mindezt a szülésznők feladataként határozza meg.

A petíciós bizottság úgy döntött, hogy napirenden tartja a kérdést, és részletes tájékoztatást kér az ügyben az Európai Bizottságtól.

A beadvány készítői nevében Bodrogi Bea jogász szólalt fel a testület előtt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy "a magyar szülészeti rendszer orvos központú, medikalizált és drága", ráadásul emiatt a legtöbb nőn szükségtelen beavatkozásokat végeznek el az orvosok, tízből hat esetben gátmetszést, a szülések több mint harmadánál pedig császármetszést. A petíció benyújtói arra is kitérnek, hogy a magyarországi gyakorlat szerint a társadalombiztosítás által finanszírozott, "ingyenes" szülés a család nagyjából egy havi bevételét emészti fel. "Több kutatás is alátámasztja, hogy megfelelő szülésznői ellátás kevesebb rutinbeavatkozással jár, magas anyai elégedettséghez vezet és olcsóbb" - érvelt Bodrogi az EP bizottsága előtt.

A jogász a beadvány ismertetésekor kiemelte: az egyesület, a TASZ és az alapítvány elismeri annak jelentőségét, hogy a kormány rendeletben szabályozta az intézeten kívüli szülést, lehetővé téve, hogy intézeten kívül szülésznő is kísérhessen szülést. Bodrogi arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy a kormány szakmai vitát is kezdeményezett a terhesgondozásról szóló rendelet módosításáról, és azt javasolja, hogy a jövőben a szülésznők is végezhessenek terhesgondozást. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a tervezett módosítás értelmében továbbra is csak szülész-nőgyógyász szakorvos döntheti majd el, ki veszélyeztetett terhes, s ki nem, valamint a kórházakban továbbra is csak orvos vezethet majd szülést.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő szerint a magyar szabályok folyamatban lévő módosítása jó lehetőséget teremt az uniós irányelv megfelelő átültetésére és alkalmazására. A politikus szerint Magyarországon súlyos a helyzet, mert a császármetszések aránya például jóval magasabb mint más országokban, s mint amit az Egészségügyi Világszervezet javasol.

"A beavatkozáspártiság a hálapénz rendszerén alapul, s arra kényszeríti a nőket, hogy kórházban és ne otthoni körülmények között legyenek kénytelenek világra hozni gyermekeiket" - fogalmazott Göncz Kinga, aki szerint az irányelv megfelelő átültetése emberibbé tehetné az egész szülést, valamint az azt megelőző és azt követő egészségügyi ellátást.

Az Európai Bizottság jelen lévő képviselője kifejtette, hogy a szülésznők esetében két elv, két rendszer találkozik. Egyrészt a szakképzések rendszere, amelyre közös, uniós szabályok vonatkoznak, vagyis a szülésznőknek szerte az Európai Unióban ugyanazt a mércét kell megütniük, ugyanazon feladatok ellátására kell alkalmasnak lenniük. Másrészről viszont a szülésznők az adott ország egészségügyi rendszerében dolgoznak, amelynek felépítése, meghatározása, annak eldöntése, hogy abban ki milyen feladatot lát, láthat el, kizárólagosan tagállami hatáskör, abba az Európai Uniónak nincsen beleszólása.

A tisztviselő kifejtette, hogy Brüsszel szerint Magyarország megfelelően átültette a szakképzésekről szóló irányelvet, de felveszik a kapcsolatot a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy tisztázni lehessen, nincs-e félreértés, nem sérül-e az uniós irányelv alkalmazása a tagállami hatáskörben kialakított egészségügyi rendszer sajátosságai miatt.