Magyarország a 29. a gyermekek egészségvédelmének terén

Egyetlen ország sem védi megfelelően a gyermekek egészségét, környezetét és jövőjét – állapítja meg a WHO, az UNICEF és a The Lancet tudományos folyóirat közös „A Future for the World’s Children?” című jelentése. A beszámolót egy 42 főből álló nemzetközi bizottság állította össze, amelynek tagjai gyermek-egészségügyi szakértők.

A jelentés megállapítja, hogy az egész világon minden gyermek egészségét és jövőjét közvetlenül veszélyezteti a környezet kizsákmányolása, a klímaváltozás, és az a haszonleső marketing gyakorlat, amely a gyermekeket a jelentősen feldolgozott gyorsélelmiszerek, cukros italok, alkohol- és dohánytermékek fogyasztóivá teszi.

A jelentés egy olyan 180 országot átfogó globális mutatót használ, amely összehasonlítja a gyermekek fejlődési lehetőségeit, az egészségügy és az oktatás helyzetét, a táplálkozást, a fenntarthatóságot, az üvegházhatású gázkibocsátás mértékével és az adott ország vagyoni egyenlőtlenségeivel.

A jelentés szerint Norvégiában, Dél-Koreában, Hollandiában, Franciaországban, Írországban, Dániában, Japánban, Belgiumban, Izlandon és az Egyesült Királyságban van a gyermekeknek a legjobb esélyük a túlélésre és a jólétre. A legrosszabb kilátásokkal a Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Szomáliában, Sierra Leonéban és Guineában élő gyerekek néznek szembe.

Magyarország a 29. helyen szerepel a listán, Ausztria (19), Szlovénia (25) és Horvátország (28) mögött. Magyarország a régióban megelőzi viszont Szlovákiát (30), Lengyelországot (33) és Romániát (80). Világviszonylatban Magyarország az Egyesült Államoknál (39) és Új-Zélandnál (32) is jobb pontszámokat kapott.

A károsanyag kibocsátást vizsgáló fenntarthatósági listán Magyarország a 127. helyet érte el. A gazdaságilag fejlett országok ezen a listán rosszul szerepeltek: Burundi, Csád és Szomália szerezte meg a legjobb helyeket, míg Ausztrália, az USA, Kazahsztán, Luxemburg és Kanada zárják a sort.

„A gyermekek és serdülők egészsége ügyében az elmúlt 20 évben komoly fejlődést értünk el, ám mostanra a folyamat megtorpant, és hamarosan meg is fordul” - mondta Helen Clark, Új-Zéland volt miniszterelnöke, a bizottság társelnöke. „Az alacsony és közepes jövedelmű országokban 250 millió öt év alatti gyermek veszélyeztetett, éhezés és szegénység miatt nem tudják kibontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket. Még ennél is nagyobb aggodalomra ad okot, hogy világszerte minden gyermek egzisztenciális fenyegetésekkel néz szembe a klímaváltozás és a kereskedelmi nyomás miatt” – tette hozzá Clark.

A jelentés szerint a legszegényebb országoknak többet kell tenniük gyermekeik egészséges életének támogatásáért, azonban a gazdagabb országok túlzott szén-dioxid-kibocsátása minden gyermek jövőjét veszélyezteti. Ha az előrejelzések szerinti globális felmelegedés 2100-ra meghaladja a 4 °C-ot, az emelkedő óceánszint, a hőhullámok, a malária és a dengue-láz elterjedése, valamint az alultápláltság pusztító következményekkel járhat a jövő nemzedékek számára.

A jelentés rávilágít arra is, hogy milyen veszélyt jelent a gyermekekre az ártalmas marketingtevékenység. „Az ipar önszabályozása kudarcot vallott. Ausztráliában például az elfogadott előírások ellenére a gyermekek továbbra is 51 millió alkoholreklámmal találkoznak egy év alatt, futball, krikett vagy rögbi közvetítések során” - mondta Anthony Costello professzor, a bizottság egyik tagja.

Az egészségtelen étkezés és cukros italok agresszív népszerűsítése egészségkárosító ételek vásárlásával, és súlytöbblettel jár. Az elhízott gyermekek és serdülők száma 1975 és 2016 között 11 millióról 124 millióra nőtt, amely súlyos egyéni és társadalmi költségekkel jár.

Kiáltvány a gyermekek és serdülők egészségének megőrzéséért

A gyermekek védelme érdekében a független bizottsági tagok új, globális összefogásra szólítanak fel. A konkrét ajánlások a következők:

1. A CO2 kibocsátás lehető legsürgősebb leállítása annak érdekében, hogy a gyermekek jövője biztosítva legyen ezen a bolygón;

2. A gyermekek érdekeit helyezzék a fenntartható fejlődés elérésére tett erőfeszítések középpontjába;

3. A gyermekek egészségének és jogainak előmozdítása érdekében új irányelvek és befektetések minden ágazatban;

4. A gyermekek bevonása a politikai döntésekbe;

5. Az ártalmas kereskedelmi marketing nemzeti szabályozásának szigorítása, az ENSZ gyermekjogi egyezményének új fakultatív jegyzőkönyve alapján.

"A klíma vészhelyzettől kezdve az elhízáson keresztül az ártalmas marketingig a gyermekeknek szerte a világon olyan fenyegetésekkel kell szembesülniük, amelyek néhány generációval ezelőtt elképzelhetetlenek voltak" - mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. "Ideje foglalkozni a gyermekek egészségével, hogy a kormányok a gyermekek érdekeit helyezzék előtérbe a fejlesztési politikájuk kialakításakor, és minden szempontból teremtsék meg a jóllétüket."