Matekos példák a szabadságosok pénzéről

A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához - közölte a tárca az MTI érdeklődésére.

Az NGM kiemelte: a 2013. január elsejétől a távolléti díj számításánál bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik. Ezeknek a munkavállalóknak tehát az adott hónap munkanapjai számától függetlenül - változatlan alapbér mellett - a szabadság időtartamára minden hónapban azonos összegű távolléti díj jár.

A hónap végén elszámolt fizetés összegén belül ezeknél a munkavállalóknál a szabadság idejére számított díj tehát fix, de a ledolgozott napokért kapott bér eltérően alakulhat azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló szabadságra megy. A munkabérek védelme érdekében ugyanakkor a havi munkabér a távolléti díj számítása miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege - hangsúlyozza az NGM. Emellett a távolléti díj számítási szabályaitól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés eltérhet.

Az új Munka törvénykönyve szerint ha a dolgozó szabadságra megy, akkor a szabadság idejére őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért - általános teljes napi munkaidő esetén - százhetvennégy órával el kell osztani. Az így kapott számot fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon.

Ha a munkavállaló több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután meg kell nézni, hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a havi munkanapok számával.

Ezután meg kell nézni, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap marad a hónapban, majd ezeknek a számával fel kell szorozni a napi munkabért.

A tárcához eljutott információk szerint bizonytalanság övezi, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó munkabért. Az NGM válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A távolléttel érintett hónapokban a ledolgozott munkanapokra járó munkabér meghatározásánál nem ennek alapulvételével kell eljárni.

Az NGM hangsúlyozza: az új Munka törvénykönyve megalkotásakor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását.

Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely minden hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától független.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Addig is a jogalkalmazást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan módszertani segédlet közzétételével fogja segíteni - jelezte a tárca.