• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Még mindig vannak áldozatai a veszettségnek

Hírek 2019.09.28 Forrás: Weborvos
Még mindig vannak áldozatai a veszettségnek

A diagnosztizálást laboratóriumi teszttel kell alátámasztani, azonban élő állatok esetén nem létezik megbízható módszer.

Szeptember 28. a veszettség elleni küzdelem világnapja, mely remek alkalom felhívni a közvélemény figyelmét az embereket és állatokat egyaránt veszélyeztető betegségre.   Ugyan az elmúlt száz évben jelentősen sikerült visszaszorítani a megbetegedések számát, évente még mindig 59 000 emberi áldozatot követel a kór, így továbbra is globális problémát jelent. Habár a kiemelten érintett területek elsősorban az afrikai és ázsiai térségben találhatók, világszerte elengedhetetlen, hogy a gazdik megtegyék a szükséges megelőző lépéseket a veszettséget okozó vírus terjedésével szemben. 

Louis Pasteur fejlesztette ki a veszettség elleni oltóanyagot, halálának évfordulója a veszettség elleni küzdelem világnapja. Ez a nap kiváló alkalom arra, hogy napirendre kerüljön, hol tart az emberiség a veszettség visszaszorításában. Az ehhez szükséges összehangolt munkában ember- és állategészségüggyel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek és a kormányok is részt vesznek, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak az érintett területeken, és felhívják a figyelmet a betegség veszélyeire a helyi közösségekben. Ennek köszönhetően a kutyák által terjesztett veszettség megfékezése már elérhető céllá vált. 

A betegség

A veszettség halálos, minden emlőst veszélyeztető, vírusos, zoonótikus betegség. Az embereket leginkább állatok, főként kutyák fertőzik meg; nincs rá gyógymód, a klinikai tünetek megjelenése után pedig mindig végzetes. A fertőzés szinte mindig a fertőzött állatok harapásával terjed, amikor a vírust tartalmazó nyál az áldozat szervezetébe kerül, azonban az első szimptómák megjelenéséig több hét is eltelhet. A legtöbb esetben a kutyáknál a betegség 21 és 80 nap között fejlődik ki, de a lappangási idő ennél jóval rövidebb vagy hosszabb is lehet. Fontos kiemelni, hogy a fertőzött állat már a klinikai tünetek megjelenése előtt is fertőzhet. 

A veszettség klinikai tünetei esetenként eltérők lehetnek. Mivel a vírus az agyat támadja, a tünetek a központi idegrendszer sérülésének következményei. A veszettségnek két fő típusa van: a dühöngő típus esetén az állat agresszívvá válik, és a legkisebb ingerlésre is megtámadhat másokat, míg a bénulásos típus esetén a torok és állizmok lebénulnak, gyakran nyálbőség lép fel, és az áldozat képtelen nyelni. Mindkét esetben az előrehaladott bénulás okozza a halált. 

Fontos megemlíteni, hogy a veszettséget nehéz diagnosztizálni, különösen azokban az országokban, ahol nem gyakori, hiszen korai fázisában könnyű összetéveszteni más betegségekkel vagy agresszív viselkedéssel. A veszettség diagnosztizálását laboratóriumi teszttel kell alátámasztani, azonban sajnos élő állatok esetén nem létezik megbízható módszer, mivel a vírus csak az idegszövetekben fejlődik, és a szervezetben máshol nincs is jelen. A hiteles teszthez agyszövet szükséges, tehát a vizsgálat élő kisállaton nem végezhető el, így elérhető kezelés hiányában a fertőzött kutyákat el kell altatni. 

Globális probléma

A legtöbb fejlett országban ellenőrzés alatt tartják a kutyák által terjesztett veszettséget, mindazonáltal mind a mai napig jelentenek be eseti fertőzéseket, és jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy ezek a térségek mentesek maradhassanak a betegségtől. A világ más pontjain, különösen Ázsia és Afrika vidéki, szegény régióiban, a veszettség még ma is nagy egészségügyi kockázatot jelent, mind az emberekre, mind az állatokra nézve. Évente megközelítőleg 59 000 ember veszti életét a betegség következtében, az esetek 95 százalékában Ázsiában és Afrikában, melyek 99 százalékát kutyaharapás okozza. 

Megelőzés

Európában a háziállatokat döntő többségben a vadon élő állatok fertőzik meg. A kutyákat védőoltással kell megóvni, ez a legtöbb országban törvényileg szabályozott, és bár a macskák oltása nem kötelező, de rendkívül javasolt, különösen a kerti cicák esetében. 

Mivel a veszettségnek jelenleg nincs gyógymódja, minden felelős kisállattulajdonosnak elengedhetetlen rendszeresen beoltatni kedvencét, hiszen a betegség védőoltással megelőzhető6, és az állatorvosok készséggel adnak felvilágosítást a veszettség elleni vakcináról.

Legolvasottabb cikkeink