Megállapodtak a jövő évi bérekről

Megállapodott kedden a kormány a szociális partnerekkel a következő két év minimálbéremeléséről és járulékcsökkentéséről; a nemzetgazdasági miniszter a megállapodásnak köszönhetően gyorsabb gazdasági bővülést vár, a 2,3 százalékos GDP-arányos jövő évi hiányszámon szerinte nem kell változtatni, de ha szükséges a kormány márciusban módosíthatja a költségvetést.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten bejelentette, jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról - mondta. Ezzel szavai szerint eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, "elment a falig", és megjegyezte, minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett számára.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, "nagy nap a mai", ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen - jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás - tette hozzá.

Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is "leszivárogjon".

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. "Mi vállaltuk a legtöbbet" - mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Elmondta, jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek, így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét.

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői az ülést követően kedden az MTI-nek. Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.
A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte.

A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre.