Megkétszereződhet a cukorbetegek száma

Jermendy György képviselte Magyarországot Koppenhágában a dán EU-elnökség keretében tartott kétnapos tanácskozáson, az Európai Diabétesz Vezetői Fórumon. A rendezvényen a cukorbetegséggel foglalkozó szakemberek áttekintették a jelenlegi helyzetet, továbbá megvitatták, hogy mit lehetne tenni a betegség megfékezésére.

A cukorbetegek száma egyre növekszik - hangsúlyozta Jermendy György az MTI-nek. Mint kifejtette, Magyarországon mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, a becslések szerint viszont nagyjából ugyanennyien lehetnek azok, akiknél még nem azonosították a betegséget, s szintén 700 ezer körüli lehet azok száma, akiknek a vércukorértékei már emelkednek, ők a "cukorbetegség előszobájában" vannak.

Jermendy György utalt arra, hogy e betegségnek két alaptípusa van: az 1-es típusú a gyermekkorban, serdülőkorban azonosított, míg a 2-es típusú a felnőtt- vagy időskori cukorbetegség; a cukorbetegek mintegy 90-95 százaléka az utóbbi körbe tartozik. A serdülőkori cukorbetegséggel küzdők is egyre többen vannak, de a szakemberek szerint ennél is aggasztóbb, hogy a 2-es típusú cukorbetegek száma az utóbbi időben "meredeken növekszik", és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik.

Jermendy György leszögezte, hogy ennek oka egyértelműen a helytelen életmód, a helytelen táplálkozással összefüggésben kialakuló testsúlygyarapodás, elhízás. Közlése szerint ebben a dániai fórumon egyetértettek az uniós szakértők is, így leszögezték: "most van itt az ideje annak, hogy tegyenek valamit, és visszaszorítsák a cukorbetegséget. Ennek kulcsa pedig a megelőzés, az elhízás elleni küzdelem - hangsúlyozta a szakember.

Az orvos elmondta: a 2-es típusú cukorbetegség és az ahhoz társuló szövődmények - például szívinfarktus, szélütés, alsó végtagi érszűkület - kezelése gyógyszerelési, gazdasági szempontból is komoly terhet jelentenek össztársadalmi szinten. A becslések szerint a cukorbetegség és a szövődmények kezelése évente több mint 174 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, ez meghaladja a magyar GDP 0,65 százalékát - hangsúlyozta a szakember.

Kitért arra is, hogy az európai szakértőkkel együtt ismét leszögezték: minden országnak ki kell dolgoznia a saját nemzeti diabéteszprogramját. Jermendy György hozzátette, ezt a tervet a Magyar Diabetes Társaság 2011-ben kidolgozta, de annak életbe lépéséhez és működtetéséhez jelentős anyagi forrásokra lenne szükség, s egyelőre nem tudni, ez honnan lesz meg.