• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

Megkezdődik az oltóanyaggyártás Franciaországban

Hírek Frissítve 2021.04.06 Forrás: MTI
Megkezdődik az oltóanyaggyártás Franciaországban

A németek többsége szerint nem sikerül határidőre befejezni az oltási kampányt - hírek innen-onnan. 

Megkezdődik a héten az Európai Unió által már engedélyezett koronavírus-elleni oltóanyagok gyártása Franciaországban, a Delpharm nevű francia gyógyszergyártó üzemeiben - jelentette be hétfőn a gazdasági minisztérium. A tájékoztatás szerint a Delpharmnak a északnyugat-franciaországi Saint-Rémy-sur-Avre nevű településen található üzemében szerdától gyártják a Pfizer-BioNTech vakcinát.  "Először tesztkészletek gyártásával kezdik, annak szavatolására, hogy minden megfelel az elvárt minőségi normáknak, majd a lehető leggyorsabban átállnak a forgalomba kerülő készletek gyártására" - közölte a gazdasági tárca.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a Delpharm francia alvállalkozót az állam egy 2020 júniusában meghirdetett pályázat keretében támogatja. Az összegnek köszönhetően az amerikai-német oltóanyag ampullába töltése részben Franciaországban történik.

A Delpharm mellett a svéd Recipharm gyártó az amerikai Moderna vakcina gyártását vállalta április közepétől a franciaországi Mont településen található üzemében.

A Fareva május végén, június elején kezdi meg a még az engedélyezési eljárás alatt álló német CureVac oltóanyag gyártását Franciaországban, a délnyugati Pau és a nyugati Val-de-Reuil településen található üzemeiben.

A Sanofi pedig a Johnson & Johnson által gyártott Janssen-vakcinát fogja előállítani a közép-franciaországi Marcy-l'Etoile-ban.

"Ha mindezt összeadjuk, legalább 250 millió adag fog a francia gyárakból kikerülni az év végéig" - hangsúlyozta a közlemény.  Ezenfelül a francia Sanofi az év második felére ígéri a saját oltóanyaga piacra kerülését, amennyiben a klinikai vizsgálatok befejeződnek.

A németek többsége szerint nem sikerül határidőre befejezni az oltási kampányt

Nem bízik a németek többsége a szövetségi kormány tervében, amely szerint a nyár végre a teljes felnőtt lakosság megkaphatja az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott betegségtől (Covid-19) védő oltást - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.  A szövetségi kormány terve szerint minden felnőttnek biztosítják az oltás lehetőségét legkésőbb a csillagászati nyár végéig, szeptember 22-ig. Így éppen a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra fejeződhet be az oltási kampány.

A kormány szerint a két időpont közelsége egymáshoz csupán véletlen, az uralkodó lakossági véleményáramlat alapján pedig ennek a kérdésnek nincs is jelentősége, mert úgysem sikerül tartani a menetrendet. Ezt jelzik a YouGov közvélemény-kutató társaság adatai, amelyek szerint a németek csaknem kétharmada, 62 százaléka úgy véli, hogy nem teljesíthető a kormány vállalása, és csak szűk egynegyedük, 23 százalékuk bízik abban, hogy nyár végére mindenki beoltathatja magát.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter hétfőn egy berlini oltási központban tett látogatása után újságíróknak elmondta, hogy az oltóanyag-ellátás javulása révén az áprilissal elkezdődött második negyedévben egyre inkább felpörög a kampány. A 10 százalékos átoltottsági arány eléréséhez egy teljes negyedév kellett, a felnőtt lakosság második tizedének beoltásához viszont csak egyetlen hónap, így május elejére már minden ötödik német felnőtt megkapja legalább az első adag oltást - mondta a miniszter.  Ugyanakkor egyedül az oltásra támaszkodva nem lehet megállítani a SARS-CoV-2 úgynevezett brit ( B.1.1.7-es jelzésű) változatának szétterjedése miatt elindult harmadik országos fertőzéshullámot - tette hozzá Jens Spahn, kiemelve, hogy aggasztóan emelkedik az egészségügyi ellátórendszer terhelése.

Németországban egyelőre kizárólag két adagból álló oltást alkalmaznak a Covid-19 ellen, a Pfizer/BioNTech-, az AstraZeneca- és a Moderna-féle vakcinát. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint péntekig a lakosság 5,2 százaléka - 4 334 150 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot 10 039 938 ember kapott, ez a lakosság 12,1 százaléka.

A harmadik járványhullám márciusban erősödött fel, és a legutóbbi hivatalos adatok alapján nem lehet pontosan látni, hogy még mindig emelkedő szakaszban van-e. A helyi egészségügyi hivatalok adatait országos szinten összesítő Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerint az utóbbi napokban csökkent az új regisztrált fertőződések száma. Azonban a húsvéti ünnepek miatt kevesebb tesztet készítenek, és nem továbbít adatokat minden egészségügyi hivatal, ezért a statisztika torzíthat - figyelmeztet az RKI.

Az intézet hétfői összesítése szerint az utóbbi 24 órában 8497 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 9872-höz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 893 883 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.

A Covid-19 betegséggel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 50-re emelkedett az egy héttel korábbi 43-ról. Az új halálesetekkel 77 013-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) hétfői összesítése szerint országszerte 4144 embert ápolnak az intenzív osztályokon a Covid-19 miatt. Ez csaknem hatszázzal több az egy héttel korábbi 3573-nál. A Covid-19 miatt intenzív osztályon fekvők 56 százaléka, 2309 ember szorul gépi lélegeztetésre.  Országszerte 23 603 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3775 ágy szabad. A vészhelyzeti tartalék, azaz a pillanatnyilag nem használt, és hét napon belül üzembe helyezhető intenzív ágyak száma 10 452 - olvasható a szervezet jelentésében.

Spanyolországban tovább folytatódik az esetszámok lassú növekedése

Spanyolországban tovább folytatódik a koronavírus-fertőzés terjedésének lassú növekedése, a hétvégén több mint tízezer új esetet regisztráltak - derült ki az egészségügyi minisztérium hétfői jelentéséből.  A szaktárca adatai szerint az elmúlt 24 órában több mint kétezer embernél diagnosztizálták a fertőzést, amelyet a járvány kezdete óta mintegy 3,3 millió esetben mutattak ki.

A dél-európai ország 17 tartománya közül 11-ben növekednek az esetszámok több mint egy hete - mondta Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója madridi sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a halálozási adatok továbbra is csökkennek, az elmúlt egy hétben 189 ember hunyt el a fertőzés következtében, a halálos áldozatok száma eddig 75 783.  Mint mondta, a halálozás csökkenése a legidősebb korosztály jelentős átoltottságával magyarázható. A 80 év felettiek 79 százaléka kapott már legalább egy dózist a koronavírus elleni vakcinából, mindkét adaggal 44,7 százalékukat oltották be.

A héten több tartomány, köztük Andalúzia és Madrid is újabb korcsoportokkal bővíti az oltási kampányt, megkezdve a 79 és 77 év közöttiek oltását.

Az idősekkel párhuzamosan oltják a 65 év alattiakat is (az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina alkalmazásának ez a felső korhatára Spanyolországban). Számukra egyre több új helyszínen szerveznek tömeges oltási lehetőséget, például sportcsarnokban, kulturális központban vagy bikaviadal arénában.

A 46,5 millió lakosú dél-európai ország eddig 9,7 millió adag oltóanyagot kapott három európai engedéllyel rendelkező gyártótól.

Amerikai járványügyi szakember: a vírus brit változata a gyermekekre is veszélyesebb

A koronavírus brit változata a gyermekekre is veszélyesebb, mint a korábbiak - jelentette ki az amerikai NBC televíziónak adott vasárnapi interjújában Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási Központjának igazgatója. A járványügyi szakember szerint "a B.1.1.7 változat egy vadonatúj játszma". "Valójában itt, Minnesotában látjuk ennek a változatnak egy másik aspektusát, amelyről nem sokat beszéltek, és ez az a tény, hogy nagyon könnyen megfertőzi a gyerekeket". A szakember hozzátette: az észak-amerikai államban csaknem 750 iskola számolt be az utóbbi két hétben olyan esetről, amikor a brit variáns fertőzött meg gyereket.

Osterholm arról is beszélt, hogy a vírus korábbi változatainál nem tapasztalták azt, hogy a legfiatalabbak is megfertőződnének, ahogyan azt sem, hogy súlyosan megbetegítené őket a vírus. Ezen kívül nem fertőzték tovább a társaikat sem. "Ezért egyike voltam azoknak az embereknek, akik nagyon határozottan támogatták az iskolák újranyitását. De a B.1.1.7 változat ezt a véleményemet teljesen megváltoztatta" - fogalmazott a járványügyi szakember.

Osterholm szerint a brit mutáció 50-100 százalékkal fertőzőbb, mint a korábbi változatok és az esetek 55 százalékában súlyos megbetegedést okozhat. A szakember üdvözölte a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció erőfeszítéseit az átoltottság növelésére, de véleménye szerint nem kerülhető el a negyedik hullám az Egyesült Államokban.

Ezzel a véleménnyel azonban nem minden szakember ért egyet. Scott Gottlieb, az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) volt vezetője vasárnap a CBS amerikai televíziónak azt mondta, hogy az oltásoknak köszönhetően nem valószínű, hogy egy negyedik hullám elindulna az országban. "Úgy gondolom, hogy a lakosságban elegendő immunitás alakul ki ahhoz, hogy ne kelljen egy igazi negyedik fertőzéshullámot megtapasztalnunk" - fogalmazott Gottlieb.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államok teljes népességének csaknem 19 százaléka megkapta az összes szükséges oltást, 32 százalékának pedig beadtak legalább egy adag koronavírus elleni vakcinát.

Andy Slavitt, a Fehér Ház vezető Covid-19 tanácsadója hétfőn bejelentette, hogy három új tömeges oltóközpontot nyitnak meg az Egyesült Államokban. Az új helyszínek Dél-Karolina, Colorado és Minnesota államokban lesznek. "Országszerte már 25 tömeges oltóközpontot hoztunk létre, ahol naponta összesen körülbelül 95 000 oltást adnak be. Ezt a számot most tovább növeljük az új oltópontok megnyitásával"- mondta Slavitt.

A szakember hozzátette: a három új helyszín mind a CDC által "magas kockázatú közösségként" meghatározott területeken található, azaz továbbra is törekednek arra, hogy minden népcsoport hozzájusson az oltásokhoz. "Az ezeken a helyeken eddig beadott több mint 2,1 millió oltás több mint 60 százalékát faji és etnikai kisebbségek tagjai kapták meg" - hangoztatta a tanácsadó.

A cseh kormány nem kéri a szükségállapot meghosszabbítását

Nem fogja már kérni a cseh kormány az április 12-én lejáró szükségállapot további meghosszabbítását, és a hónap végétől fokozatosan megnyílhatnának az üzletek és a szolgáltatások is - közölte Jan Hamácek kormányfőhelyettes, belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke a Mladá Fronta Dnes című napilapban kedden megjelent beszélgetésben. "Személyesen azzal számolok, hogy ha minden jól megy, április végén elkezdődhet a szolgáltatások, az üzletek megnyitása és a vendéglők külső tereinek működtetése" - vélekedett a miniszter.

Hamácek megerősítette Andrej Babis kormányfőnek a Nova kereskedelmi televízió weboldalán vasárnap este megjelent közlését, miszerint a kormány már nem fogja kérni a szükségállapot további meghosszabbítását, amely feltétele volt a járványellenes intézkedések jelentős része bevezetésének. Április 12-e után ennek következtében megszűnik a lakosság mozgásának korlátozása és az éjszakai kijárási tilalom is.  Mindkét politikus azt mondta, hogy a gazdasági és a társadalmi életet korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetésének konkrét tervét az egészségügyi minisztérium dolgozza ki.

Jan Hamácek, aki a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke is, úgy véli, hogy a szigorú óvintézkedések meghozták a várt eredményt, és hozzájárultak a járvány terjedésének korlátozásához. A miniszter elismerte, hogy a kormányban továbbra sincs egységes álláspont az iskolák április 12-re tervezett részleges megnyitásáról. A szaktárca és az egészségügyi minisztérium azt tervezi, hogy április 12-től az óvodások és az általános iskolák alsó tagozatos tanulói visszatérhetnének az iskolapadokba. Az osztályok fele felváltva egy hetet töltene az iskolában, míg a másik héten távoktatás lenne. Az elképzelés azonban nem tetszik Babis kormányfőnek, aki azt a sajtóban is bírálta. A kormány a kedd délutáni ülésén foglalkozik a témával.

Csehországban az utóbbi hetekben fokozatosan enyhült a járvány, és csökkent a kórházak leterheltsége is. Bár a vállalkozói szféra minél hamarabb nyitást szeretne a szolgáltatásokban és a kiskereskedelemben, a kormány óvatos. Hamácek azt mondta: tavaly engedtek a nyomásnak, s bebizonyosodott, hogy ez nem volt jó lépés. "Ha folytatódik a helyzet javulása, nyitni fogunk, de elsietni nem akarjuk ezt az intézkedést" - szögezte le az országos válságstáb elnöke.

A brit gyógyszerfelügyelet vizsgálja az AstraZeneca-oltóanyag kockázatairól szóló jelentéseket

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) vizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag alkalmazásából eredő kockázatokról érkeznek, de az már most kijelenthető, hogy ez a vakcina több ezer ember életét megmentette - mondta kedden Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár.  Zahawi nyilatkozatának előzményeként Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) oltásstratégiai irodavezetője egy olasz lapnak adott, kedden megjelent interjúban tényként jelentette ki, hogy "van összefüggés" a Oxford/AstraZeneca-vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt vérrögképződéses esetek között.  Cavaleri hozzátette ugyanakkor: azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat. Nadhim Zahawi a BBC brit közszolgálati rádió keddi hírműsorának nyilatkozva azt mondta: a brit felügyeleti hatóság nagyon szoros figyelemmel követ minden olyan bejelentést, amely a vakcina alkalmazása után jelentkező esetleges negatív reakciókról érkezik.

Az államtitkár felidézte: June Raine, az MHRA vezérigazgatója előző napi felhívásában mindenkit arra kért, hogy továbbra is adassa be magának a vakcinát, amikor értesítést kap arról, hogy felkeresheti a helyi oltóközpontot.  Zahawi szerint "összefüggéseibe kell helyezni a dolgokat", hiszen Nagy-Britanniában eddig csaknem 20 millió adagot adtak be az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból. Hozzátette: szakértői becslések szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete és február vége között az Oxford/AstraZeneca-vakcina és a Pfizer/BioNTech-oltóanyag egyenként hozzávetőleg 6300 emberéletet mentett meg Nagy-Britanniában.

Az MHRA legújabb vizsgálatában kimutatta, hogy az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból március 24-ig több mint 18 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül harmincnál fordult elő vérrögképződés, az esetek zömében az agyi trombózis egy ritka formája. Hét páciens meghalt.

A hatóság a vizsgálati eredményt ismertető minapi közleményében kiemelte: továbbra sincs bizonyíték arra, hogy okozati összefüggés lenne az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között, az adatok viszont változatlanul arra vallanak, hogy e vakcina alkalmazásának előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint Nagy-Britanniában eddig csaknem 31,6 millióan kapták meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát, a második adagból több mint 5,4 millióan részesültek.

Nagy-Britanniában jelenleg az Oxford/AstraZeneca-vakcinát és a Pfizer/BioNTech-oltóanyagot használják.

A brit kormány célkitűzése az, hogy július végéig a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - megkapja az oltás első dózisát.

Uniós szóvivő: késő nyárra már kialakulhat a közösségi immunitás az EU-ban

Az oltóanyag-szállítások felgyorsulásának köszönhetően jó esély van arra, hogy késő nyárra már kialakul a koronavírus elleni közösségi immunitás az Európai Unióban (EU) - jelentette ki Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület keddi sajtótájékoztatóján.  "Várhatóan szeptember közepére az EU felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltják, mivel a kiszállítandó oltóanyag dózisszáma háromszorosára növekszik az első negyedévhez képest. Ez az átoltottsági arány lehetővé fogja tenni a közösségi immunitás kialakulását" - tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő megerősítette, hogy az EU-ban a kezdeti késlekedések miatt eddig szétosztott dózisszám nem több, mint 107 millió. Ez a mennyiség azonban véleménye szerint elengedő volt arra, hogy beoltsák "a különböző célcsoportokat". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy április hónaptól kezdve egészen június végéig 360 millió adag vakcina kiszállítására lehet számítani az unióban.

 

 

Legolvasottabb cikkeink