Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 197. Közgyűlése

A Közgyűlés nyilvános ünnepi ülése Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntőjével kezdődött. Freund Tamás azt mondta: „Kétszáz éves Akadémiánk adventjét éljük. A készületet az ünnepre, amely lehetőséget kínál az emlékezésre és az újjászületésre is” - foglalta össze az MTA portálja.

„Az Akadémia a nemzet szemében máig megtestesíti a tudás tiszteletét, a magyar nyelv és a nemzet egységét és fejlődését, amit politikai és világnézeti hovatartozás nélkül minden magyar ember által elismert politikus, tudós és művész nagyjaink hitelesítenek. Köztestületünk ma élő tagjaival szemben elvárás, hogy az Akadémiánk iránt megnyilvánuló, és a közvélemény-kutatásokból rendre kitűnő társadalmi bizalom a magyar tudományos közösség minden tagját és intézményét áthassa, felelősségvállalásra és büszkeségre ösztönözze.” – mondta Freund Tamás.

Az Akadémia elnöke nemzeti sorskérdésnek nevezte a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulását.

Freund Tamás azt mondta: „A döntéshozót jelentősen segítheti, erősítheti, ha számíthat az Akadémia politikai kompetenciát és mozgásteret nem befolyásoló, objektív és hiteles szakértői hozzájárulására. Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni.”

„Azt szorgalmazzuk, hogy az Akadémia jubileuma egyben a magyar tudomány és az egész ország, a magyar nemzet ünnepeként kerüljön be a történelemkönyvekbe. Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve! Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet – határon innen és túl –, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen!” – mondta Freund Tamás.

A program délelőtt a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak és további akadémiai elismerések átadásával folytatódott.

Az Akadémiai Aranyérmet Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a pszichológia, a nyelv-, bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúraalkotó biológiai lényt értelmező és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként adományozta az Akadémia legrangosabb kitüntetését Pléh Csabának az MTA rendes tagjának, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának.

Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat elnyert kutatók vehették át az elismeréseket.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesítette:

Dénes Ádámot, az MTA doktorát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatóját;
Fodor Lászlót, az állatorvos-tudomány kandidátusát, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanárát;
Kálai Tamást, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet igazgatóját, egyetemi tanárát;
M. Tóth Tivadart, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát;
Maticsák Sándort, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát;
Matolcsi Mátét, az MTA doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát;
Patócs Attila Balázst, az MTA doktorát, az Országos Onkológiai Intézet Labordiagnosztikai Központ vezetőjét, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárát;
Szilágyi Józsefet, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanárát;
Szőke Béla Miklóst, az MTA doktorát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadóját;
Tapasztó Leventét, az MTA doktorát, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadóját, laborvezetőjét;
Veress Emődöt, az MTA doktorát, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanárát.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2024-ben Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Márok Tamást, a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont szerkesztő-műsorvezetőjét.

A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. A Magyar Tudományos Akadémia 2024-ben Wahrmann Mór-érmet adományozott Pavelka Tibornak, a Semilab Zrt. alapítójának, vezérigazgatójának.

Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat Arany János-életműdíjjal jutalmazza. A Magyar Tudományos Akadémia 2024-ben Arany János-életműdíjat adományozott Fuchs Lászlónak, az MTA külső tagjának, a Tulanc University professor emeritusának.