A normál, téli időszámításkor a helyi időhöz térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.
Az átállás miatt Budapesten a tömegközlekedési járatok menetrendje is változik, az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a 909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak, vagy módosított útvonalon közlekednek.
A MÁV hálózatán néhány belföldi és nemzetközi vonatot érint a változás, a Nyugati pályaudvarról 0.52-kor Szobra és a 0.43-kor Szolnokra induló vonat még a nyári időszámítás szerint közlekedett a teljes útvonalon, a Debrecenből Nagykerekire 2.20-kor, illetve a Nyugatiba 2.29-kor, a Nyugatiból Szolnokra 2.38-kor, Kiskunhalasról Kőbánya-Kispestre 2.43-kor, Lajosmizséről a Nyugatiba 2.45-kor, Szolnokról a Keleti pályaudvarra 2.58-kor induló vonat már a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előre állítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.
A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel hét és este tíz óra közötti időszak - minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból.
MTI Fotó: Mohai Balázs