A költés szintjének emelkedése nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket.
Évente átlagosan 4,1 százalékkal nőnek majd az egészségügyi kiadások 2017 és 2021 között világszerte. A magasabb költés nem feltétlenül jelent egészségesebb nemzeteket, az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk – írja a Deloitte globális egészségügyi kilátásokról készült elemzése, melyből a vg. hu idézett.
A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, a betegek helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott egészségügyi fogyasztók. A digitális technológia pedig lehetőséget teremt majd a páciensek személyesebb ellátására is – írják a tanulmányban.
Míg 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, addig a 2017 és 2021 közötti időszakban a bővülés már 4,1 százalék lesz, aminek hátterében az öregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a költés szintjének emelkedése nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket.
Ezt jól mutatja az is, hogy a GDP-hez mérten az Egyesült Államokban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD-országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, ám a várható élettartam vonatkozásában az USA csak a lista második felében található.
Magyarország ebben a sorban 7 százalékkal a vizsgált harminchárom OECD-állam közül a 29-30. helyen áll, Szlovákiához hasonlóan.