• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Merkely: nem kaptam miniszteri felkérést

Lapszemle 2020.05.02 Forrás: mandiner.hu
Merkely: nem kaptam miniszteri felkérést

Nem számítok már arra, hogy olyan szintű katasztrofális helyzet alakuljon ki itthon, mint Olaszországban.

„Kizárt, hogy már kialakult volna a nyájimmunitás”, de az enyhítésre szükség van, ezért az „okosan hagyd el otthonodat!” jelszót vezetné be Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektorát a járvány kezeléséről, a kezdődő tömeges tesztelésekről és arról is kérdezte a mandiner.hu, igazak-e a híresztelések, miszerint az Emmi élére kerülne.

Nyíltan szembement Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel, hiszen nem csak megvédte az elbocsátott Cserháti Pétert, hanem azt mondta, a vitában az utóbbinak van igaza. Mindemellett a Semmelweis Egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével is megbízta az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) menesztett igazgatóját. Mi volt a célja ezzel a lépéssel?

Cserháti Péter már régóta a Semmelweis Egyetem rektorának rektori biztosa, így eddig is fontos szerepe volt ezen a területen. Kiváló rehabilitációs szakember, az egyetem szimplán önös érdekből is ki kívánta használni, hogy több szabadideje maradt azt követően, hogy Kásler miniszter úr döntése alapján elveszítette fő feladatát, az OORI főigazgatói posztját. A Semmelweis Egyetem új curriculumában a rehabilitáció új, önálló tantárgy lesz szeptember elsejétől. Nagyon bízunk abban, hogy Cserháti Péter új lendületet tud hozni ebbe a projektbe is. Mindamellett a covid-járvánnyal összefüggésben is számítunk rá, hiszen számos olyan betegünk lehet majd a jövőben, akik a hosszan tartó lélegeztetést követően légzési rehabilitációra szorulnak. Sok olyan terület van tehát, ahol a Semmelweis Egyetem hasznára válhat a volt főigazgató szakértelme.

Cserháti Péter nagyszerűen vezette, Európa élmezőnyébe hozta fel az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet. A vele való megbeszélésem során pedig meggyőzött arról, hogy teljesítette azokat a feladatokat, amit rábíztak. Ennyi volt, nem mondtam többet. Mindemellett tisztelem Kásler miniszter urat, aki Magyarország egyik meghatározó onkológusa. 

Azt rebesgetik, hogy hamarosan ön váltja Kásler Miklóst a miniszteri székben. Kapott ilyen ajánlatot, tárgyaltak erről bárkivel a kormányból?

Nem kaptam ilyen ajánlatot. Megtiszteltetés számomra, hogy a járványügyi kérdésekben elemző munkacsoportot vezethetek, és annak adatait megoszthatom a miniszterelnök úrral, de nekem ez az egy feladatom van. Öt évre kaptam megbízatást a Semmelweis Egyetem rektori feladataira, ami nagyon nagy kihívás. Annyi a feladat és olyan komoly célokat határoztunk meg munkatársaimmal, hogy arra a következő három év sem lesz elég, de a jogszabályok szerint akár még kétszer öt évig lehetek rektor. Az orvosi hivatás mellett a rektori feladatok elvégzését vállaltam, ennyit bírok. Mindemellett természetesen – mint ahogy azt most is látni – a Semmelweis Egyetem vezetőjeként munkatársaimmal, valamint más orvosképző egyetemek vezetőivel és munkatársaival együtt komoly részt vállalunk a járvány elleni harcban. A ránk bízott feladatokat a lehető legtökéletesebben kívánjuk elvégezni. Erről ezt tudom mondani. 

Ha megkeresnék, igent mondana a miniszterségre?

Nem kaptam ilyen felkérést. Az előző válaszomban pedig benne volt, hogy mit gondolok erről.

Hány beteget kellett hazaküldeniük a Semmelweis Egyetem intézményeiből és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáról a kórházi ágyak kötelező felszabadítása miatt? 

Mi egyetlen egy beteget sem küldtünk haza a Semmelweis Egyetemről.

Annyi történt, hogy az úgynevezett előre tervezhető, nem sürgős beavatkozásokat és diagnosztikus vizsgálatokat elhalasztottuk. Ezzel gyakorlatilag el is tudtuk érni az ötven százalék körüli fekvőbetegágy-igényt. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy a Semmelweis Egyetem – ha nem is egy perc alatt, de – néhány nap alatt kiürítette a Kútvölgyi Klinikai Tömböt, ahol most a János Kórházban dolgozó kollégáink gyógyítják a covid-fertőzötteket. Csak pár napunk volt rá, hogy elhagyjuk a Kútvölgyit, de megtettük. Sokat dolgozunk, van egy egyetemi Járványügyi Bizottságunk és Operatív Törzsünk, ami rendszeresen ülésezik. Napi riportjaink vannak, mindent tudok arról, ami az egyetemen a covid-ellátással kapcsolatosan történik: mi történik a covid-osztályokon, hány gyanús esetünk van, hány szűrést végeztünk, vagy azt, hogy mi történik a zöld, a szürke vagy a piros zónában. Ez mind kell ahhoz, hogy jól tudjuk tenni a dolgunk. 

A járvány nem eszkalálódik a népességben, nincs tömeges fertőzés – mondta egy külföldi diákoknak tartott videokonferencián, ami kikerült a Youtube-re, később levették. A leggyakrabban megfogalmazott kritika szerint azért nincs sok regisztrált fertőzött, mert nem tesztelnek sokat a magyarok. Mit gondol erről? 

Természetesen igaz, ha sokat tesztelünk, több az igazolt beteg. A vírust bárki, bármikor megkaphatja, nem lehet minden héten tízmillió embert leszűrni. Nincs rá sem kapacitás, sem logisztika. A protokoll szerint a panaszos betegeket, az ő kontaktjaikat szűrjük; és tesztelünk annak érdekében is, hogy minél többet tudjunk a járvány terjedéséről, azaz tünetmenteseket is. Mi mind a három populációt teszteljük az egyetemen. Ha megnézzük az európai rangsorokat, azt láthatjuk, nagyjából negyedik helyen vagyunk a koronavírus elleni védekezésben. Erre összességében nagyon büszkék lehetünk. Mindemellett természetesen figyelemmel kísérjük a KSH heti és havi halálozási adatait is, amik meglepően jók: a márciusi számok az elmúlt tíz év legjobb eredményét mutatja. Azt azért érezni kell, hogy a járvány jól kézben van tartva. A következő feladat a nemzetgazdaságunk helyreállítása, a jövőnk és a GDP-nk megvédése érdekében megfelelő stratégiával kilábaljunk ebből a helyzetből. Lassan meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a vírussal: minél később kezdünk el szembenézni vele, annál nagyobb hatalma lesz rajtunk.  

Ugyanitt mondta, hogy a koronavírusban meghaltak jelentős többsége sosem került lélegeztetőgépre. Mi ennek az oka?

Ezeknek az idős, elesett betegeknek nem légzési, hanem sokszervi elégtelenségük volt. A lélegeztetőgéppel vese- vagy máj-, esetleg keringési elégtelenséget nem lehet kezelni. Az elhunytak jelentős részénél nem a tüdőgyulladás a vezető halálok, hanem a sokszervi megbetegedés. Sok orvoskollégám úgy véli, hogy halálukat nem is a vírus, hanem az alapbetegség megléte okozta. Ez az, amit az influenzajárványoknál is látunk. A 2017-es nagy influenzajárványban például két hónap alatt ötezer fővel nőtt meg a halálozások száma a megszokotthoz képest az országban. Ez nem azt jelenti, hogy ők mind influenzában haltak meg, inkább azt, hogy a súlyos állapotú betegek esetében a legyengült szervezet miatt az influenza-megbetegedés hozzájárul a halálesethez.

A nagyinterjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink