Mérsékelt fogyasztás — inkább kényszer, mint döntés

Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását, írja a másfélfok.hu. 

A klímaváltozás mérsékléséhez nemcsak környezetbarát termékek vásárlására, hanem az egyéni fogyasztás csökkentésére is szükség van, mivel a túlfogyasztás jelentős környezeti károkat okoz. Bár a zöld fogyasztás, vagyis a fenntarthatóbb termékek választása fontos lépés, önmagában nem elegendő a környezeti problémák megoldására.

Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása a mérsékelt és zöld fogyasztás különböző formáinak elterjedtségét vizsgálta egy felnőtt magyar reprezentatív mintán. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyire jellemző a felesleges vásárlások visszafogása, a tárgyak megjavítása, vagy éppen az együttműködő fogyasztás, vagyis a kölcsönzés és a használt termékek vásárlása. De az is érdekelte a kutatókat, hogy a mérsékelt fogyasztás különböző formái és a zöld fogyasztás milyen kapcsolatban állhat az anyagias szemlélettel, a vásárlás élvezetével, illetve az ökoszorongással és ökobűntudattal. Kutatási eredményeik rámutatnak arra, hogy ha a fogyasztásról van szó, az emberi agy igen találékony tud lenni a kerülőutak keresésében.

Mérsékelt fogyasztás — inkább kényszerből tesszük

A kutatás szerint a mérsékelt fogyasztás leginkább a nőkre, a negyven év felettiekre és az alacsonyabb szubjektív anyagi helyzetű válaszadókra volt jellemző. Sokatmondó adat, hogy egyértelműen a vásárlások visszafogása volt a romnegyede (73,2%) válaszolta, hogy legalább kicsit jellemző rá ez a viselkedésforma. Ezzel szemben mindössze az emberek kicsit több mint egyharmadára (38,7%) jellemző legalább kicsit a tárgyak megjavítása, és még ennél is kevesebben, csupán a válaszadók 15,9%-a jelezte, hogy legalább kicsit jellemző rá az együttműködő fogyasztás valamilyen formája. Talán kevéssé meglepő, de minél alacsonyabb egy válaszadó szubjektív anyagi helyzete, annál jellemzőbb rá a vásárlások visszafogása és a javítás is. Ugyanakkor az átlagon felüli szubjektív anyagi helyzetű válaszadókra kevésbé jellemző az együttműködő fogyasztás.

Mindez megerősíti a korábbi kutatásokat, melyek szerint a mérsékelt fogyasztás nem mindig választott viselkedésforma, hanem a szegénységhez, elszegényedéshez való alkalmazkodás egy módja is lehet. Az ELTE kutatói azonban elképzelhetőnek tartják, hogy az ínséges időkhöz való alkalmazkodásnak a későbbiekben is megmarad némi pozitív határtelemben vett egyszerűbb életmód, és az anyagi javak nyújtotta elégedettség helyett a nem anyagias értékekre való összpontosítás önmagában is jutalmazó hatással lehetnek az egyénre, így a mérsékelt fogyasztói viselkedés szokássá válhat, beépülhet az énképbe és hosszú távon fennmaradhat.

Gyenge pozitív együttjárás

Az igazi meglepetés akkor érte a kutatókat, amikor kapcsolatot kerestek az anyagiassághoz, illetve környezetünk sorsához való viszony és a fogyasztási módok között. Amikor páronként megvizsgálták a különféle attitűdök kapcsolatait — köztük például az emberi környezetpusztítás iránt érzett bűntudat és a zöld fogyasztás, vagy az anyagias szemlélet és a mérsékelt fogyasztás között —, meglepő eredményre jutottak.

A zöld fogyasztás és a mérsékelt fogyasztásra jellemző viselkedések ugyanis csak gyenge pozitív együttjárást mutattak, tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy aki a környezetbarát termékeket részesíti előnyben, az a fogyasztás mérséklésére is odafigyel. Ráadásul az is kiderült, hogy akiket aggaszt a bolygó környezeti állapota (ökoszorongó), valószínűbb, hogy zöld fogyasztó lesz, mint hogy visszafogja a vásárlásait.

Az az eredmény pedig különösen meglepő volt, hogy a nagyobb ökobűntudatot érző vásárlók nem voltak hajlamosabbak a vásárlásaik visszafogására, viszont nagyobb valószínűséggel voltak zöld fogyasztók. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy az ökobűntudat aktív cselekvésre ösztönzi a fogyasztókat, míg a vásárlások visszafogása inkább passzív nemcselekedet. Továbbá a környezetbarát termékek vásárlása az elektromos autótól az újrahasznosított műanyagból készült ruháig kézzelfogható, a külvilág számára is érzékelhető módon tanúskodhat a tulajdonos környezettudatos attitűdjeiről, a vásárlások visszafogásának eredményessége viszont kevésbé jár kézzelfogható, a külvilág felé felmutatható eredménnyel. Sőt, visszautalva a rosszabb szubjektív anyagi helyzettel való kapcsolatra, a mérsékelt fogyasztás azt is üzenheti a külvilág számára, hogy a fogyasztó lecsúszik, elszegényedik.

Mindezek az eredmények arra mutatnak, hogy a zöld termékek fogyasztása illeszkedik a fogyasztói társadalom fogyasztásnövelő tendenciáiba, így fennáll a veszélye annak, hogy a zöld termékek környezeti előnye a továbbra is megmaradó felesleges fogyasztás miatt elvész. 

A teljes cikk elérhető a masfelfok.hu oldalon.