Minél korábban sikerül felismerni és azonosítani a kóros elváltozásokat a tüdőben, annál nagyobb esélye van a hosszútávú túlélésnek.
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2017-ben 7.384 férfit és 5.524 nőt diagnosztizáltak hörgő- és tüdőrákkal. Ezzel pedig mind a tüdőrák-megbetegedések terén, mind pedig a halálozást tekintve első helyen állunk Európában. Pont emiatt figyelemreméltó az a pilot program, amelyben mesterséges intelligencia is közreműködik a tüdőrák-szűrésénél - tudatta közleményben az Affidea Magyarország Kft.
A különleges szoftvert jelenleg a gyakorlatban tesztelik, ezt Dr. Horváth István, az Affidea Magyarország Kft. orvos-igazgatója irányítja, aki elmondta: „A tüdőrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség Magyarországon, valamint igen magas a halálozási aránya. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy az orvostudomány komoly eredményeket ért el a tüdőrák-gyógyítás terén is. Minél korábban sikerül felismerni és azonosítani a kóros elváltozásokat a tüdőben, annál nagyobb esélye van a hosszútávú túlélésnek. A korai stádiumban diagnosztizált tüdőrákos betegeket ma már olyan sikeresen kezelik, hogy még sok-sok évig élhetnek, és többségük nem is a tüdőrák, hanem valamilyen más gyakori betegség (például szív- és érrendszeri problémák) miatt veszti életét.”
A hatékony kezelés feltétele viszont az, hogy a betegek ne csak akkor forduljanak orvoshoz, amikor már komoly a baj. „50 év felett érdemes lenne mindenkinek évente natív low-dose mellkas CT-vizsgálaton részt venni. Ez különösen ajánlott azoknak, akik több, mint 15 éven keresztül dohányoztak, így náluk magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata.” – hívta fel a figyelmet Dr. Horváth István. A tüdőrák diagnosztikája elsősorban képalkotó eljárásokkal lehetséges. Jelenleg a leghatékonyabbak a low-dose mellkas CT-vizsgálatok, amelyek 6-szor, 8-szor kisebb sugárterheléssel járnak a klasszikus klinikai CT-vizsgálatokhoz képest, ugyanakkor olyan kiváló felvételt biztosítanak a tüdőről, amelyben akár a pár milliméteres eltérések is láthatóak. A tüdőről készült képek kiértékelését szűrés esetén - a protokoll szerint – két radiológus végzi. Ez a kettős leolvasás egyébként általános gyakorlatnak számít nemcsak a tüdő mellkas-szűrésnél, de például a mammográfiás szűréseknél is.
„Jelen pillanatban a radiológushiány jelenti a legnagyobb problémát, a szűrési feladatokra nagyon kevés ideje és energiája marad a túlterhelt orvosoknak.” – jegyezte meg Dr. Horváth István. Ezen a helyzeten változtat a mesterséges intelligencia, amely bejelöli a képeken akár a 3-4 milliméteres tumorokat vagy tumorgyanús elváltozásokat is. Ezen túl kiértékeli azok térfogatát, jellegét, megnézi, hogy voltak-e előzményei az adott elváltozásnak, és ha igen, akkor az hogyan alakult időközben.
„Ez a szoftveres előmunka óriási segítséget jelent a radiológusoknak. Az emberi tüdő ugyanis nem egy kis volumenű szerv, így nem kis feladat abban megtalálni egy pár milliméteres elváltozást. Napi nagyszámú tüdő CT vizsgálat átnézése után nem meglepő, hogy mind a szem, mind pedig az emberi agy fárad, és már nem lesz olyan hatékony a felismerés. A nem fáradó mesterséges intelligencia alkalmazásával azonban jóval hatékonyabbak lehetünk, ráadásul a legkisebb elváltozások is rögtön felismerhetővé válnak.” – tette hozzá az orvosigazgató.
A szoftver jelenleg az Affidea Szent Margit kórház központjában működik, itt zajlik a cégen belüli bevezetést megelőző tesztelés. Ez a program orvosi-európai CE minősítéssel rendelkezik és a piacon elérhető egyik legjobb és leghatékonyabb mesterséges intelligencia szoftvernek számít. A mesterséges intelligencia széles körű használatával lehetővé válik a hatékony nagyszabású tüdőrák-szűrőprogramok megvalósítása a jövőben - írták.