Az új képalkotási eljárások által nagyon sok új adatot képesek begyűjteni, ám ezeknek a feldolgozására is fel kell készülni.
Az új képalkotási rendszerek a korábbiaknál sokkal részletesebb képet készíthetnek és jóval több adatot rögzíthetnek az agyról, ami akár a betegségek előrejelzésében is fontos lehet. Szegeden nemzetközi csúcskonferenciát tartanak a témában. Az agy daganatos sejtjeinek vizsgálatakor a képalkotás jelenleg CT és MRI-vizsgálatokkal zajlik, azonban nagyon sok biológiai folyamatot, illetve betegséget is sejtszinten kell kivizsgálni. Ezért az eddig használtak kiegészítésére új képalkotási eljárásokra is szükség van, mondta Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki az InfoRádiónak kifejtette, az új képalkotási eljárások által nagyon sok új adatot képesek begyűjteni, ám ezeknek a feldolgozására is fel kell készülni.
Magyarországon is képesek vagyunk óránként több tízezer, vagy naponta több millió képet készíteni – mondta a kutató. Ennyit egy szakember már nem tud feldolgozni, ezért felmerül a gépi eljárások, a mesterséges intelligencia használatának lehetősége. Utóbbival kapcsolatban az látszik, hogy sokkal gyorsabb és objektívebb döntéseket tud hozni egy, a szakemberek által "tanított" mesterséges intelligencia program.
Szegeden a világ vezető tudósai jelentek meg a január 27. és február 2. között megrendezett biológiai képelemzői konferencián. „Kétszázötven fölött van a résztvevők száma és ebből kevesebb, mint tíz magyar résztvevő van" – mondta Horváth Péter, aki hozzátette, minden földrész képviselteti magát Szegeden, ahol a témában folytatnak kutatásokat. A szimpózium plenáris előadói között szerepelt a szakma három legkiemelkedőbb egyénisége, valamint a világ vezető tudomány módszertani folyóiratának számító, amerikai Nature Methods főszerkesztője.
A témáról a délmagyar.hu beszámolója itt olvasható