Mi kell ahhoz, hogy az SBO jól működjön?

Dr. Berényi Tamás, a Sürgősségi Betegellátó Osztály most leköszönő vezetője fontos szerepet játszott az egyetemen folyó sürgősségi betegellátás kialakításában. Az intézményi portálnak adott interjúban nemcsak szakmai pályafutásának legfontosabb állomásaira és a COVID-ellátás jelentette kihívásokra emlékezett vissza, de megosztotta tapasztalatait azzal kapcsolatban is, mi kell ahhoz, hogy egy ilyen betegellátó osztály jól működjön.

A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztálya (SBO) 2016-ban kezdte meg működését, dr. Berényi Tamás most leköszönő osztályvezető pedig az első műszaktól kezdve itt dolgozik. Akkor került az egyetem kötelékébe, mikor a Korányi projekt keretében megszületett a döntés az SBO létrehozásáról: kezdetben, amíg a Korányi Központi Betegellátó Épület fel nem épült, a Sürgősségi orvostan nevű kötelező tantárgyat oktatta az ötödéves orvostanhallgatóknak, majd a munkálatok befejezése után részt vett az SBO kialakításában is. „Nem akartam vezető lenni, inkább igyekeztem fiatalabb kollégámat, dr. Kanizsai Pétert tanácsokkal segíteni” – emlékezett vissza. Az osztály vezetését két éve vette át, amikor elődje Pécsre távozott.

„Pionír-időszak volt, hiszen először indult komplex sürgősségi betegellátás az egyetemen. A feladatokat ugyan ismertük, de egymást és a környezetet még nem” – emlékezett vissza az SBO indulására, hozzátéve: addig minden egyes klinika izoláltan, a maga felvételi rendje szerint fogadta és vette fel a sürgősségi ellátást igénylő betegeket. Ezzel szemben az újonnan létrehozott, önálló sürgősségi betegellátó osztály lényege hogy egy nyitott, bármilyen betegséget folyamatosan menedzselni képes rendszer fogadja a pácienseket.

Az SBO az adott tünetegyüttes súlyossági foka alapján differenciálni képes, hogy mire van szüksége az adott betegnek, az állapot stablizálásához, közvetlen ellátáshoz, vagy egyéb kórházi kezeléséhez. A rendszer elsődleges célja a problémák korai felismerése, ehhez  több szakterület együttes munkája szükséges. Ez a fajta beteghez rendelt ellátási forma azonban még mindig kissé idegennek számít a magyar ellátói struktúrában  – magyarázta dr. Berényi Tamás.

A most leköszönő osztályvezető a Semmelweis Egyetemen kapta meg diplomáját, amelyet követően intenzív terapeutaként és aneszteziológusként kezdte meg pályáját; emellett pedig mentéssel és sürgősségi ellátással is foglalkozott. Különböző állami intézményeknél, valamint a honvédségnél végzett munka után lehetőséget kapott, hogy az Erzsébet Kórházban kialakítson egy központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályt. „Ez egy elsődlegesen toxikológiai betegekkel foglalkozó intenzív osztály volt, ami nem csak azért volt óriási kihívás, mert mindössze 40 éves voltam, de azért is, mert a toxikológia számomra egy új szakterületnek számított” – idézte fel. Ezt követően a magánszektorban dolgozott aneszteziológusként, valamint szakértőként – utóbbi minőségében kérte fel az akkori Tétényi Úti Kórház, hogy írja le egy sürgősségi betegellátó rendszer felépítésének módját. Később lehetőséget kapott, hogy osztályvezetőként mindezt a gyakorlatban is megvalósítsa: a mátrix-jellegű intézetként működő sürgősségi betegellátás vezetőjeként az anesztéziás műtőblokkok, valamint az intenzív és szub-intenzív betegellátó egységek is a felügyelete alá tartoztak. Szakmai pályafutásának következő állomása a Semmelweis Egyetem Sürgőségi Betegellátó Osztálya volt.

Dr. Berényi Tamás az SBO működésével kapcsolatban kiemelte: mint minden szervezet esetében, itt is a működéshez szükséges, ezen belül is a szervezeti, külső feltételrendszer az egyik legfontosabb tényező. „Ha ez adott, akkor kellenek a megfelelő készségek és kell egy csapat, amely működtetni tudja. A csapattal kapcsolatban a leglényegesebb a közös célok és a közös értékrend – ez jelenti az alapját annak, hogy képesek legyenek együtt dolgozni” – ismertette. Hozzátette: a sürgősségi betegellátás ugyan önálló diszciplína, de a megfelelő minőség eléréséhez számos szakterület, így a diagnosztika, a sebészet, a belgyógyászat és további szakterületek együttműködése is szükséges.

Az SBO megalakulása óta az itteni betegforgalom folyamatosan növekszik: a kezdeti, napi 30 beteg  ellátásától hamar eljutottak napi 100-ig, majd a koronavírus hazai megjelenése után még tovább emelkedtek az esetszámok. „A COVID hatalmas terhelést jelentett az osztály számára, egy adaptív rendszert kellett létrehoznunk, amely megfelelt a naponta változó körülményeknek és változatos feladatoknak – mindez pszichésen is folyamatos megpróbáltatást jelentett” – emelte ki az osztályvezető, hozzátéve: a pandémia alatt rengeteget tanultak szakmailag, a rendhagyó helyzet pedig még inkább összekovácsolta az itt dolgozókat.

Dr. Berényi Tamás május közepétől nyugdíjba vonul, a Szenátus döntése alapján Sürgősségi Orvostani Klinikává alakuló osztály vezetését dr. Varga Csaba veszi át. „Amikor az ember felépít valamit, azt a sajátjának kell érezze – én is így vagyok az egyetemen folyó sürgősségi betegellátással. Dr. Varga Csaba személye azonban biztosíték arra, hogy az a munka és szellemiség, amit az SBO felépítésével megkezdtünk, a legjobb irányban folytatódik tovább. Az pedig külön öröm, hogy klinikaként még hangsúlyosabbá válhat az egyetem betegellátásában a sürgősségi orvostan” – hívta fel a figyelmet az osztályvezető. Dr. Berényi Tamás kiemelte a kollégáival való szoros kapcsolatát is, amit az is bizonyít, hogy az osztály valamennyi munkatársa igyekezett az utolsó munkanapjain műszakot vállalni vele.

A jövőt illető terveivel kapcsolatban igyekszik majd egykori munkatársa példáját követni. „Fiatalon az Amerikai úti idegsebészeten megismerhettem egy zseniális idegsebészt, aki 60 éves korában a Szegedi Tudományegyetemről ment nyugdíjba – ugyan sokunk szeme elől eltűnt, de még évtizedekig boldogan élt, ezalatt pedig a pihenés mellett arra is volt ideje, hogy megírjon egy tankönyvet. Ezt szeretném én is kipróbálni” – mutatott rá. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)