Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc

A várható élettartam növekedésével az Alzheimer-kór lassacskán a 21. század egyik legégetőbb egészségügyi problémájává lép elő. Becslések szerint 44 millió ember szenved Alzheimer-kór okozta demenciában a világon. 2050-re ezeknek a betegek száma több mint 100 millióra fog nőni. Ráadásul ebben a pillanatban nincs a piacon egyetlen olyan gyógyszer sem, ami megelőzné vagy késleltetné a betegség kialakulását, esetleg huzamosabb ideig lassítaná a már kialakult Alzheimer-kór lefolyását - írta a quibit.hu.

Ez a kudarc azonban nem a próbálkozás hiányából fakad. Összesen 413 klinikai vizsgálat zajlott le 2002 és 2012 között, de csak egyetlen gyógyszernél sikerült valamilyen pozitív hatást kimutatni. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy az összes olyan klinikai vizsgálat elbukik, amelynek az a célja, hogy hatásos Alzheimer-kór elleni gyógyszert találjon. Ez egész elképesztően siralmas statisztikát mutat – a legrosszabbat bármelyik betegség közül.

Igen nehéz kiemelkedő gyógyszert találni különböző neurodegeneratív betegségek kezelésére, ideértve az Alzheimer-kórt is, mivel teljesen egyedi akadályok állnak fenn – mondta Wendy Noble, a King’s College Londonhoz tartozó Maurice Wohl Klinikai Idegtudományok Intézetének kutatásvezetője. „Az egyik kivételes nehézséget az jelenti, hogy úgy módosítsuk az ígéretes vegyületeket, hogy azok képesek legyenek bejutni a központi idegrendszerbe – anélkül, hogy az adott vegyület előzetes hatékonyságát megváltoztatnánk.” (A központi idegrendszert az úgynevezett vér-agy gát védi, amely hatékonyan akadályozza meg a különböző káros anyagok bejutását, viszont éppen ezért a gyógyszer-hatóanyagokat sem engedi át.) Noble szerint „a másik sajátos kihívás abban a kérdésben rejlik, hogy a betegség melyik fázisában alkalmazzuk az adott gyógyszert a klinikai vizsgálatokban. A különböző gyógyszerek, amelyek hatékonyak lehetnének a kezdeti, tünetmentes fázisban, nem feltétlenül hasznosak a betegség előrehaladott szakaszában, és fordítva. Továbbá a klinikai tesztek során is gyakran különböző betegséget befolyásoló tényezők állnak fenn – például genetikai rizikófaktorok és környezeti tényezők – amelyek együttesen megnehezítik a gyógyszerek valós hatásának a kiértékelését” – tette hozzá. Új, genetikai irányvonal - a teljes cikkben