Miért nem élük addig, mint a bálnák

Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy bár számos környezeti tényező, például a dohányzás rákkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen, a rák nem civilizációs átok, hanem hatszázmillió éves evolúciós örökség, amelyet egészen azóta hordozunk magunkkal, hogy egysejtű őseink a magányos lét feladása mellett döntöttek - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán.
...

Tényleg elélhetnénk százhúsz évig daganatmentesen, ha a körülmények engednék? Vagy inkább azt kellene kérdeznünk: hogyhogy egyáltalán eddig és ennyien megússzuk tumorok nélkül, ha sejtjeink bármikor ellenünk fordulhatnak? Valójában mindkét kérdés értelmes.

Egyes bálnafajoknál nem ritkák a kétszáz éves egyedek sem, és e matuzsálemi cetek nem szenvednek a legkülönbözőbb daganatos betegségektől – pedig sokkal, de sokkal több sejtjük van, mint nekünk. Miért is nem lehetünk mi bálnák? Ugyanakkor az egerek, ha módjuk van rá – vagyis ha kutatólaborban, védett körülmények között tartják őket –, legfeljebb 2-4 évig élhetnek, de jelentős részükkel végeznek a második-harmadik életévben kialakuló spontán tumorok. Mitől nem jutunk mi is az egerek sorsára? Végső soron: mitől függ, hogy kialakul-e egy egyed élete során rosszindulatú daganat, és ha igen, mikor?
...

Melyek azok a trükkök, amelyek segítségével a csillagászatian sok – nagyjából 1014 (tízmilliószor millió) – sejtet számláló emberi test négy-öt évtizeden át fenntartja és megújítja magát anélkül, hogy a naponta születő 50-70 milliárd magvas sejt valamelyike elindulna a daganatkeletkezés útján, s rákos burjánzásával időnek előtte felemésztené a szervezetet?

Két fiatal magyar elméleti evolúciókutató, az MTA Lendület programjának jelenlegi és korábbi kedvezményezettjei szerint a titok – legalábbis részben – a szövetek hierarchikus szerveződésében, illetve a szöveti megújulást tápláló őssejtek lassú osztódási ütemében rejlik.

Az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport, illetve az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János a Nature Communications folyóiratban közölték világos matematikai modellre alapozott okfejtésüket, mely szerint az evolúció a daganatos elfajulás kockázatát a megújuló szövetek hierarchikus szervezésével, s ezen keresztül a sejtosztódások számának minimumon tartásával igyekszik mérsékelni.

További részletek az MTA oldalán.