Mindenkinek vannak konfliktusai

Az ELTE Társadalomtudományi és Informatikai karán konfliktusmenedzsment képzési programot fejlesztettek egyetemi hallgatóknak és diplomás humán szakembereknek. A tananyag távoktatással is elérhető, új informatikai megoldások segítségével, fogyatékossággal élők számára is. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A tananyag

Rengeteg olyan konfliktushelyzettel találkozunk a mindennapokban, amelyekre semmilyen, vagy nagyon gyakran csak radikális megoldási javaslatok érkeznek. Az elmúlt években azt érzékeltük, hogy erősödnek társadalmi ellentétek pártszimpátia, életkori, szexuális vagy etnikai hovatartozás alapján, és olyan társadalmi és személyközi konfliktusok szaporodnak el, amelyekre korábban csak elvétve volt példa. Ezért tartotta az ELTE TáTK fontosnak, hogy olyan szakembereket képezzen, akik képesek lesznek az akut konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzésére, felismerésére illetve a kialakult helyi válságok kezelésére szükséges ismeretek és készségek elsajátítása. A képzés célja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező vezetők, értelmiségiek, különböző szakmai csoportok – HR-esek, tanárok, szociális szakemberek, önkormányzati dolgozók, civil szervezeti munkatársak stb. krízis kezelő kompetenciái erősödjenek.

A program az egyre elterjedtebb távoktatásra épül. Az elektronikus tananyagok lehetővé teszik egyéni tanulási utak kialakítását, a család, a munka és a képzésben való részvétel összeegyeztetését, és elérhetővé teszik a tanulást a fogyatékossággal élő emberek, vagy éppen a munka mellett tanulók számára is. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt részét képezik azok a kutatások, amelyek a kifejlesztett tananyagot alapozzák meg. Simon Dávid és Tausz Katalin kutatása, Elfojtók, élezők és kooperálók: konfliktuskezelési stratégiák Magyarországon címmel azt találta, hogy mindhárom stratégia elsősorban attól függ, hogy az emberek mit gondolnak a környezetünk konfliktuskezelési stratégiáiról.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy sokan nem tudják, hogy mindenkinek vannak konfliktusai, a konfliktus az élet természetes velejárója. A kutatásban megkérdezettek csaknem fele azt állítja, hogy egyáltalán nincsenek konfliktusai. Ugyanígy némileg meglepő állítás, hogy az emberek tetemes csoportja (40%) passzív elszenvedője a konfliktusoknak, a „Ne szólj szám, nem fáj fejem!" vélt igazságának követője. A megkérdezettek saját magukat többnyire aktív, problémamegoldó, békés szereplőnek látja, addig „mások", a többiek mindenáron győzni akarnak.

Elfojtók, élezők és kooperálók: konfliktuskezelési stratégiák Magyarországon

Az írott vagy az elektronikus sajtót olvasva, nézve sokak számára úgy tűnhet, életünk hadszíntérhez hasonlatos: családok bomlanak fel, önmagukat etnikai alapon meghatározó csoportok csapnak össze, rendfenntartók vigyázzák a szegényeket, az emberek nem csupán önérdek vezéreltek, hanem ennek mintha mindenki és minden helyzetben érvényt is szerezne. A média tükör, az általa közvetített képről nem tudhatjuk, hogy valós vagy torz, mégis a társadalom mikro- és makroszinten is meglévő konfliktus-tömegét a kis és nagyközösségek békéjének, működőképességének megőrzése érdekében kezelni kell.

A kutatás legfontosabb eredményeként három csoportot különítettek el a kutatók:

1. Az elfojtókat, az élezőket és kooperálókat. A konfliktusaikat elfojtók egyben tagadják is a konfliktusok létét. Jellemzően ez az alacsony iskolázottságú, vidéki, falusi településeken élőkre igaz. Az elfojtás hátterében gyakran vélt vagy valós félelem húzódik. Gyakran idős, egyedülálló emberekre jellemző ez az attitűd.

2. A konfliktusokat élezők leginkább rendpártiak. Ők azok, akik szerint a szegények és gazdagok között, a cigányok és nem cigányok, sőt a FIDESZ és MSZP támogatók között jelentős feszültségek vannak. Náluk a rendpártiság és a félelem okozza, hogy konfliktusaikat inkább kiélezik.

3. A kooperatív konfliktuskezelési megoldásokat választókra a magasabb iskolai végzettség és magasabb kereset jellemző. Ők azok, akik felvállalják a konfliktusokat és inkább keresnek megoldási lehetőségeket.

A tananyag

6 modulból áll, amelyben a képzésben résztvevők megtanulják a jogérvényesítés, szociálpszichológia és konfliktuskezelés alapjait, illetve szakosodhatnak munkaügyi konfliktusok, oktatásügyi konfliktusok pozitív kimenetelének elősegítésére,, vagy megismerkedhetnek a közösségi problémamegoldás egyik formájával, a settlement-tel.

Informatika és esélyegyenlőség

Hiába érhető el évek óta magyarul is a WCAG 2.0 szabvány, amely egyértelműen leírja, hogy egy multimédiás alkalmazásnak (legyen az egy asztali alkalmazás, vagy akár egy weblap) milyen követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy azt az átmenetileg vagy tartósan akadályozott felhasználók is teljes értékűen használhassák, ha a tartalom előállítójától, például egy tananyag szerzőjétől, a web-fejlesztő nem kapja meg az ehhez szükséges információkat. Az INFOTÁRS projekt eredményeként létrejött akadálymentes tananyagok fejlesztési módszertana éppen erre a kérdésre kínál választ.