A mutációkat leginkább azzal lehet gátolni, ha az átoltottság révén világszerte kialakul a nyájimmunitás.
A vakcinakutatások már a vírusmutációkra koncentrálnak, és egy új mutáció elleni vakcinafejlesztés akár 2-3 hónap alatt is megtörténhet - mondta Rusvai Miklós víruskutató pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában.
Hozzátette: a koronavírus genetikai anyaga 30 ezer kódból áll, és sok mutációnál csak egy információ változik. A legtöbb változás nem befolyásolja a vírus terjedőképességét, megbetegítőképességét és a vírusfehérjét - közölte Rusvai Miklós.
Azt mondta, a szakemberek a főbb mutációk közül a dél-afrikait tartják a legveszélyesebbnek, mivel annál változott a vírus tüskefehérjéje is. Ezzel a mutációval szemben az eddig kidolgozott vakcinák hatékonysága 94-ről 84 százalékra csökkent - fűzte hozzá, hangsúlyozva: a mutációkat leginkább azzal lehet gátolni, ha az átoltottság révén világszerte kialakul a "nyájimmunitás". Ez valószínűleg nem az idei év eredménye lesz, mivel ehhez az egész világon meg kellene fékezni a járványt - jegyezte meg.
A víruskutató elmondta: minél kevesebb embert betegít meg a vírus, és minél kisebb mértékben szaporodik a fertőzöttekben a vírus, annál kisebb a további mutációk megjelenésének veszélye.