Már óvodáskor előtt óriási távolságok vannak abban, hogy mennyire jutnak el a gyerekek fogorvoshoz.
A, hogy a fogak állapota mennyire erősen összefügg a társadalmi helyzettel, most látható először szisztematikusan egy friss kutatás eredményeiből. Ez jóval több mint pillanatfelvétel: Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Fadgyas-Freyler Petra, a KRTK-KTI és a Corvinus Egyetem kutatói az elmúlt évek minden elérhető adminisztratív és egyéb adatát összegyűjtöttek és kielemezték, melyekből képet lehet alkotni a gyerekek fogainak állapotáról. Tanulmányuk egyik robusztus és erős állítása, hogy már óvodáskor előtt nagy társadalmi különbségek vannak a fogak állapotában. Már ekkor óriási távolságok vannak abban, hogy mennyire jutnak el a gyerekek fogorvoshoz, ezek a kisgyermekkori különbségek pedig az életkor előrehaladtával jellemzően csak tovább nőnek - számolt be a kutatásról a G7.hu.
Egy magyar óvodás 20 tejfogából átlagosan 3-4 már károsodott. Az EU-tagállamok között ezzel is az utolsó negyedbe tartozunk, és a helyzeten az elmúlt húsz évben nem is sikerült javítani. Ez kevéssé meglepő, ha hozzátesszük, hogy fogmosásban is az alsó fertályban vagyunk. Statisztika erre is van: a 11-15 éves magyar gyerekek nagyjából 60 százaléka most naponta legalább kétszer fogat. A fogmosási arányokban az elmúlt másfél évtizedben semmi nem változott.
A legszegényebb 2-3 éves gyerekek 20 százalékának van szuvas foga, míg a legjobb anyagi körülmények élő gyerekeknél negyedakkora, 5 százalékos ez az arány.
Erre a hatalmas különbségre a kézenfekvő közvetlen magyarázat nyilvánvalóan az életmódban rejlik, elsősorban az édességek és főleg a cukros üdítők fogyasztásában, másrészt a szájhigiénében. A felmérések szerint másfél éveseknél a felső jövedelmi ötödbe tartozó szülőknek csak elhanyagolható része, körülbelül 4,5 százalék nem tisztítja rendszeresen a gyermeke fogait, az alsó ötödben viszont már közel egyharmados ez az arány. További adatok a teljes cikkben