Mitől rettegnek leginkább a magyarok?

Egy 28 országra kiterjedő Iposos-felmérés szerint a magyarok vannak legtöbben (71 százalék) akiknek az egészségügyi ellátás okozza legnagyobb gondot, szemben a 24 százalékos nemzetközi átlaggal. A 28 ország között a magyarok a negyedik helyen állnak azzal a véleménnyel, hogy a dolgok rossz irányba mennek - írta a napi.hu.

A magyarok mondták legtöbben - az átlagos 24 százalékkal szemben 71 százalék - hogy számukra legtöbb aggodalmat az egészségügyi ellátás okozza. (A júniusi felméréshez képest 4 százalékos a romlás).

Még a sorban második lengyelek körében is csak minden második (56 százaléka) tette első helyre az egészségügyi ellátás a legaggasztóbb 3 terület között. A lista végén álló Törökországban pedig 2 százalék tette az első helyre az aggódnivalók listáján az egészségügyet.

A szegénységet és társadalmi egyenlőtlenséget helyezte a legaggasztóbb területek listáján első helyre a 33 százalékos világátlaggal szemben az oroszok 64, a magyarok 57, a szerbek 54 százaléka.

A felmérésben résztvevő országok lakosságának átlagosan 32 százaléka a bűnözés miatt fél legjobban, e téren élenjáró Peru, Mexikó és Chile rendre 67, 63 és 59 százalékkal. A magyarok 11 százalékkal a 28-as lista utolsó előtti helyén állnak, az utolsó Oroszország, ahol elenyésző arányban (5 százalék) mondták, hogy a bűnözés a legaggasztóbb terület számukra.

A bevándorlást átlagosan a világ lakosságának 16 százalékánál a leginkább szorongáskeltő tényező, a magyar felnőttek a 28-as lista 16. helyén állnak, honfitársaink 7 százalékának ez okozza a legnagyobb gondot.

A korrupciót csaknem minden második magyar tartja számon legaggasztóbb területként (átlag 32 százalék). A teljes listát itt olvashatja el.

Túl sok a szubjektív elem

Összességében a megkérdezettek 45 százaléka volt elégedett az országában igénybe vehető egészségügyi ellátás minőségével, az értékelésnél az orvosok, kórházak, diagnosztikai vizsgálatok és gyógyszerek elérhetőségét, hozzáférhetőségét vizsgálták. A legtöbben Nagy-Britanniában (73 százalék), Malajziában (72 százalék) és Ausztráliában (71 százalék) adtak pozitív értékelést.- emelte ki a felmérésből a magyaridők.hu.

Mint írták, a legrosszabb minősítést Lengyelországban, Oroszországban és Szerbiában kapta az ellátórendszer (mindössze 14, 16, illetve 18 százalékos elégedettséggel), de e téren Magyarországon sem jó a helyzet, ugyanis az embereknek csupán az egyötöde mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás minősége, 39 százalék szerint sem nem jó, sem nem rossz, míg 41 százalék kifejezetten rossznak, illetve szegényesnek ítélte.

A problémák közül első helyen a kezeléshez való hozzáférést, illetve a hosszú várakozási időket kifogásolták a legtöbben, főként Lengyelországban (70 százalék), Szerbiában (68 százalék) és Magyarországon (65 százalék).

A megfelelő számú egészségügyi személyzet hiányát jelölték meg az emberek világszerte a második legsúlyosabb gondnak, amit leginkább a svédek (68 százalék), a franciák (67 százalék), a magyarok (63 százalék) és a németek (61 százalék) nehezményeztek.

A harmadik leggyakrabban felmerülő probléma világszerte a magas kezelési költség, ez az Egyesült Államokban, Malajziában, Indiában és Szaúd-Arábiában élőket érinti.

Arra a kérdésre, hogy túlterheltnek tartja-e az országa egészségügyi rendszerét, a britek után a magyarok közül válaszoltak a legtöbben igennel (85, illetve 80 százalék). Nálunk a legkisebb azoknak az aránya – mindössze 13 százalék –, akik bíznak abban, hogy az egészségügyi rendszer a legjobb ellátást biztosítja számukra.

Tanulságos, hogy miközben hazánkat a kötelező és átfogó védőoltásrendszernek köszönhetően kerülik el a számos országban már megjelent súlyos fertőző betegségek, a kötelező védőoltásokat a megkérdezett honfitársainknak csak 66 százaléka tartotta szükségesnek.

Nem lehet komolyan venni a felmérést, mert az rengeteg szubjektív elemet tartalmaz, és az abban szereplő kérdések objektív megválaszolásáról még a szakértők is rengeteget vitatkoznak – mondta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, aki szerint akár még tréfásnak is tekinthető, hogy a vizsgálat egyes elemei a mi egészségügyi rendszerünket a kolumbiai és chilei mögé teszik. Úgy vélte: a közvéleményt befolyásoló szereplők esetenkénti átgondolatlan, sőt ostoba kommunikációja biztosan szerepet játszik néhány kérdésre adott válaszban.