Mobilapp a gyermekkori tompalátás szűrésére

Egy mindössze négyszáz forintos, vörös-zöld szemüveg, és egy tablet vagy mobiltelefon – pusztán ez a két eszköz szükséges ahhoz, hogy egy nagyobb gyermek a jövőben akár maga is tesztelhesse, a tompalátó kockázati csoportba tartozik-e. A betegség a populáció 3-5 százalékát érinti a világon, ezért komoly népegészségügyi problémának tekinthető. Felismerésére pécsi kutatók egy mobileszköz alapú látásszűrő rendszert fejlesztettek, aminek hatékonyságát ma már országosan tesztelik. Időközben kiderült, hogy alkalmazásuk az időskori látásélesség és térlátás szűrésére is megfelelő lehet, írja az aok.pte.hu. 

A gyermekszemészeti rendellenességek között kiemelt fontosságú az amblyopia, azaz a tompalátás, amikor az egyik szemen csökkent a látásélesség. Okai lehetnek az elhanyagolt szembetegségek, ilyen a kancsalság vagy a fénytörési hibák. Csak a gyermek hétéves koráig kezelhető szemüveggel, illetve a jobbik szem letakarásos módszerével, későbbi életkorban erre már nincs hatékony módszer.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének kutatócsoportja a térlátás fejlődésének alapvető élettani mechanizmusai mellett annak fejlődési zavarait is tanulmányozza, különös tekintettel az amblyopiára, illetve a hozzá vezető leggyakoribb patológiás állapotokra.

Céljuk egy olyan költséghatékony szűrőrendszer létrehozása volt, amely nem igényli szemész szakember közreműködését, ugyanakkor könnyen hozzáférhető és kezelhető, és megbízható eredményt ad.

„A 2000-es évek elejétől kezdtünk el a kétszemes térlátással foglalkozni, amivel a populáció mintegy tíz százaléka nem rendelkezik. A probléma nem abban van elsősorban, hogy ezek az emberek nem tudják élvezni a 3D-s mozit, hanem az esetek mintegy felében kancsalsággal és más, szembeállítási- és mozgási nehézséggel is küzdenek, ami kihat életük egyéb területeire is, például bizonyos munkaköröket nem tölthetnek be” - nyilatkozta dr. Jandó Gábor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. Hangsúlyozta, hogy az eddigi szűrőmódszerek nem vezettek kellő eredményre: világszerte több száz millió gyerek csak az iskolakezdéskor szembesül a problémával. A jelenlegi tesztelés ráadásul drága, mert az egész populációra irányul, és szemész szakember szükséges hozzá. 

„Mi egy olyan regisztrált, hitelesített orvosi eszközt próbáltunk fejleszteni, amelyet egy laikus is tud használni, sőt, akár egy gyerek is. Nem kell hozzá más, csak egy, a háromdimenziós érzet létrehozására alkalmas, vörös-zöld szemüveg, valamint egy mobiltelefon vagy tablet, amire letölthető az applikációnk. A tesztelő a különböző ábrák irányultságával kapcsolatban kap kérdéseket, és válaszai alapján azonnal eldönthető, hogy a tompalátó kockázati csoportba tartozik-e” - részletezte a gyorsan elvégezhető teszt működését dr. Jandó Gábor.

A térlátásvizsgáló modul számtalan, szabadon állítható vizsgálati paraméterrel rendelkezik, melyek kombinálásából a leghatékonyabb szűrővizsgálatot lehet összeállítani a mesterséges intelligencia segítségével.

Eredményességét spanyol kollaborációban, egy közel ötszáz fős gyermekpopulációt tesztelve igazolták is, majd erről szóló publikációjukat megjelentették a Frontiers in Medicine-ben, az innovatív technikákat bemutató, nemzetközi orvosi folyóiratban, ami komoly érdeklődésre tartott számot. 

Négy orvosegyetem szemészeti klinikáját bevonva szélesítették országossá a tesztelést

Dr. Jandó Gábor büszke arra, hogy Magyarország négy orvosegyetemének szemészeti klinikáit bevonva a tesztelést nemrégiben országossá szélesíthették, kiterjesztve a vizsgált populációt kétezer gyermekre.

Örömtelinek tartja azt is, hogy eddigi vizsgálataik alapján fejlesztésük az időskori látásélesség és térlátás szűrésére is hatékony lehet, ami azért fontos, mert a probléma időbeni észlelésével és kezelésével csökkenthető lehet az elesésből adódó, súlyos, traumás törések száma.

„Technikailag minden adott ahhoz, hogy a szűrés lehetősége mindenki számára elérhető legyen, orvosi eszközként való regisztrálásához azonban még szükség van az említett klinikai vizsgálatokra, számos publikációra, valamint a megfelelő engedélyekre. Mindez időigényes és költséges folyamat, aminek a finanszírozása és népegészségügyi szűrésként való elfogadtatása még átgondolásra vár” - összegezte dr. Jandó Gábor.

A fejlesztés annak a nagy kutatási projektnek a részeként zajlik, amit a Pécsi Tudományegyetem az idegrendszer működésének és betegségeinek feltárásáért, új terápiák fejlesztéséért folytat 2022 óta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tématerületi Kiválósági Programjának Egészség alprogramja keretében.