MOTESZ: az egészségügy minden formában működtethető

A 126 tagszervezetet számláló Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Szövetségi Tanácsának pénteki ülése megvitatta az országban zajló átfogó változások betegellátásra és egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatásait, és értékelte az egészségügyi reformfolyamatot. A közel kétórás konzultációt három fő téma köré szervezték: az állam és az egészségügyi szakma viszonya, az emberi erőforrás válság és az ellátórendszer átalakítása.

A vitában szóba került az új alkotmány értelmezése, az állami szerepvállalás változása, a járulékból vagy adóból finanszírozott ellátás közötti különbség jelentősége, a szakmai kollégium működése, az orvos-szakma civil társadalommal és a betegekkel való kapcsolata, a nyilvánosság és a kommunikáció fontossága.

Több küldött is jelezte, hogy az orvos gyakornokok kétségkívül fontos problémája mellett észlelni kell, hogy országszerte hiányzik az orvosok középgenerációja és nagyon rossz a szakdolgozók helyzete is. Elhangzott, hogy az orvosegyetemek hallgatóinak ma már csak kb. 45%-a magyar. Miközben egész országok hagyatkoznak a magyar orvoskarokra orvos-utánpótlásuk kiképzésében, hazánkban egyre nagyobb a szakemberhiány.

Egyetértés volt abban, hogy az egészségügyi ellátás működtethető állami, biztosítói, piaci rendszerben egyaránt. A modellválasztás a politika felelőssége, de a rendszer átláthatóságát, koherenciáját és fenntarthatóságát biztosítani kell.

A vita legfontosabb üzenete, hogy a reformok fő célja csak a magyar lakosság egészségi állapotának jelentős javítása lehet. Mindent ennek a szolgálatába kell állítani.

Ennek megvalósulásáért mind az állam, mind a szakma sokat kell tegyen. A feltételeket az államnak kell biztosítania. Az együttműködésük elengedhetetlen. Ennek fontos fóruma a Szakmai Kollégium, de a szakmai közélet szerepe is felértékelődik. A MOTESZ mindkettőben jelentős és konstruktív résztvevő évtizedek óta. Sokatmondó, hogy a Szakmai Kollégium összesen 180 tagjából 157 fő a MOTESZ tagszervezeteinek vezetői közül kerül ki.

A küldöttek döntöttek a Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság felvételéről is, így a MOTESZ immár 127 tagszervezettel rendelkezik.

2011-ben a MOTESZ Díjat Kiss István professzor, a Szent Imre Kórház osztályvezető főorvosa kapja. A MOTESZ előző elnöke elsősorban a Szövetség érdekében végzett áldozatos munkájáért és a Nemzeti szív- és érrendszeri program megszületésében játszott meghatározó szerepéért részesül a kitüntetésben.

A MOTESZ Elismerő Oklevelét, amit idén adományoznak először, kiemelkedő szakmai közéleti tevékenységükért öten vehetik át. Az Astellas Pharma és a MOTESZ együttműködésében, az orvostársaságok jelölése alapján felkért zsűri öt szakterület – alapellátás, diagnosztikus-, sebészi-, nem sebészi- szakmák, krónikus ellátás és rehabilitáció – arra méltónak talált képviselőjének adja majd 2012 februárjában az „év orvosa" kitüntető címet és a vele járó díjat. A zsűri elnöke Ertl Tibor professzor, a MOTESZ elnöke.

A rendkívül tartalmas tanácsülési konzultáció anyagát a Szövetség bizottságokban dolgozza fel és érvényesíti majd a további munkájában és nyilvános kommunikációjában. Az embereknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az orvosok mindent megtesznek, hogy a változások elvezessenek a betegségek jobb megelőzéséhez, az eredményesebb gyógyításhoz és a betegek esélyegyenlőségéhez.