MTA Közgyűlés: elfogadták az elnöki beszámolót

Kiegyensúlyozott gazdálkodásról, magasabb költségvetési támogatásról és jelentős fejlesztésekről számolt be Lovász László az MTA 186. közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia 2014-es költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló előterjesztés keddi tárgyalásán.

Mint az elnök kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia 2014-es költségvetési támogatása több mint 49 milliárd forint volt, ez 13,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A központi büdzséből származó források egyre nagyobb hányada, 74,8 százaléka szolgál közvetlen kutatási célokat. A kiadások csaknem 66 milliárd forintot tettek ki, a saját bevétel elérte a 25,5 milliárdot, ami 10,5 százalékkal haladta meg az előző évit.

A beszámoló kitér a 2014-ben elindult Nemzeti Agykutatási Programra (NAP), a 4 éves, 12 milliárd forintos támogatással megvalósuló projekt egyedülálló eredményeket ígér a kutatás és fejlesztés, a betegségmegelőzés és gyógyítás terén.

Az előterjesztés kiemeli az MTA és a felsőoktatási intézmények rendkívül intenzív együttműködését, amelynek keretében az akadémia tavaly mintegy 7,9 milliárd forinttal támogatta a hazai, nem az MTA-kutatóhálózatában megvalósuló kutatásokat. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is az egyetemi jelentős finanszírozója maradt.

A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe a közös kiválósági központok kialakítása, olyan új kutatási innovációs centrumoké, amelyek képesek külföldről is kutatókat Magyarországra vonzani.

E törekvések jegyében az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Természettudományi Kutatóközpont egyetemi partnerekkel 2014-ben koncentrált, 3 éves kutatási programokat indított a precíziós gyógyászat biológiai alapjai, az extrém anyagok, energiák és technológiák, valamint a MEDinPROT fehérjetudományi kiválósági együttműködés témakörében. E kutatásokhoz az MTA 330 millió forint támogatást biztosított, az első év beszámolói szerint ígéretesek az eredmények, így indokolt a program kiterjesztése.

Folytatódott a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára 2009-ben elindított Lendület kiválósági program, amelynek keretében 2014 végéig 97 kutatócsoport jött létre az MTA kutatóhálózatában és az egyetemeken. A kutatócsoportokat az MTA tavaly 3,6 milliárd forinttal támogatta.

A közgyűlés az előterjesztést 340 igen szavazattal fogadta el, ellene 14-en szavaztak.

Török Ádám főtitkár ismertette röviden a Magyar Tudományos Akadémia 2016. évi költségvetési irányelveit, amelyek egy nemzetközi szinten is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű, megújuló infrastruktúrájú intézethálózat tevékenységéhez fogalmaznak meg javaslatokat.  A javaslat kiindulópontja az, hogy az MTA fejezet 2015. évi forrásai a következő évben is rendelkezésre állnak, a megkezdett programok így folytathatók. Ennek érdekében a 2016. évi költségvetési irányelvjavaslat úgy készült el, hogy megalapozza a költségvetési támogatás 2015. évi szinten tartását.

A közgyűlés 315 igen szavazattal, 44 ellenében fogadta el a javaslatot.

Akadémiai összefogás az éhező gyermekekért
Akadémiai összefogás indul az éhező gyermekekért - erről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésének keddi napján határoztak a résztvevők. A közgyűlési határozat szerint az akadémia bankszámlát nyit, amelyre felajánlásokat gyűjt tagjaitól. A felajánlások felhasználásának célját minden évben az MTA rendes közgyűlése határozza meg a következő rendes közgyűlésig tartó időszakra. A 2016. évi közgyűlésig a gyűjtés célja a gyermekéhezés enyhítése.

Falus András egyetemi tanár, az MTA rendes tagja kezdeményezte a jótékonysági tevékenységben való részvételt. Mint Falus András a közgyűlés minden tagjához eljuttatott levélében felidézi, a múlt év végén vált ismertté az a felmérés és tanulmány, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat és az akadémia végzett a gyermekek étkeztetéséről. Ebben a tanulmányban több tízezer olyan gyerekről beszélnek, aki nem jut folyamatosan elegendő ételhez.

Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA rendes tagja hozzászólásában rámutatott arra, hogy a magyar gyermekek harmada szegény, gyakorta súlyosan alultáplált. A kedvezőtlen családi háttér, a szegénység és a hiányos táplálkozás okozta hátrányokat sorolva elmondta, hogy számos kutatás, így magyarországi vizsgálatok is bizonyítják a korai éveknek az agy fejlődésére gyakorolt hatását.
A szociológus külön kiemelte a Nature Neuroscience-ben megjelent nagyszabású vizsgálat következtetéseit. A tanulmány, amely tucatnyi rangos amerikai egyetem 25 kutatójának nevéhez fűződik, a korábbiaknál részletesebben mutatja ki, hogy a rendszeres éhezés milyen agyterületek fejlődést befolyásolja károsan a gyermekeknél. Ezek a nyelvi készségekért, a memóriáért, valamint az érvelési képességekért felelős régiók, vagyis központi szerepük van abban, hogy mennyire sikeresek a gyerekek az iskolában.