MTA: négy elemzés a közoktatás fejlesztésének feladatairól

Adatok sokasága mutatja, hogy a természettudomány tanulásának eredményei Magyarországon folyamatosan romlanak. A rendszerváltozás előtti évtizedekben a magyar diákok teljesítményei a világ legjobbjai között voltak, az 1995-ös felmérés szerint tudásuk csak a nemzetközi középmezőnybe esett. A PISA-felmérések 18 évet átfogó adatai szerint pedig 2018-ban gyengébb volt a magyar diákok természettudományos teljesítménye, mint 2000-ben, és a legutóbbi mérések szerint a diákok közel negyedének eredménye az elégséges szint alatt van. A tudás alkalmazhatóságára, a gondolkodás, a problémamegoldás különböző tényezőire fókuszáló újabb vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy kiszorultunk a fejlett országok köréből.

A tanulók természettudományokkal szembeni attitűdje erősen negatív, a leginkább elutasított iskolai tantárgyak a fizika és a kémia. Ezekből a tárgyakból kevesen tesznek érettségit, és csak néhány százalék érettségizik emelt szinten. Alacsony és csökkenő tendenciát mutat a természettudományok tanítására fordított óraszám. A természettudomány diszciplínáinak integrálásában nagyok a lemaradásaink, sok korszerű terület meg sem jelenik a magyar tantervekben. A kora gyermekkori tanulás motiváló és szemléletfejlesztő lehetőségei kihasználatlanok. E tényezők más egyéb kedvezőtlen feltételekkel együtt azt is eredményezik, hogy rendkívül kevés a jelentkező a természettudományos tanár szakokra, ami már rövid távon is krónikus tanárhiányhoz vezet - mondta a Közoktatási Elnöki Bizottság november 25-ei rendezvényén Csapó Benő, az MTA doktora, a KEB elnöke.

Az előadás a negatív tendenciák okainak részletesebb elemzése mellett bemutatja azokat a tudományos eredményeket, amelyek alapul szolgálhatnak a kedvezőtlen folyamatok megfordításához.

Az előadás az ülés videófelvételének 40. percétől hallható: