Az immár valamilyen fokú tapintásra is képes bionikus kar volt a konferencia szenzációja.
Az immár valamilyen fokú tapintásra is képes bionikus kar volt az AAAS (American Association for the Advancement of Science - Amerikai Tudományfejlesztési Társaság) tegnap véget ért washingtoni konferenciájának szenzációja. A „feltaláló", a chicagói bionikus gyógyászati központ igazgatója, Todd Kuiken 2002-ben mutatta be a gondolattal vezérelhető pótvégtagot. Az eleinte csak néhány alapvető, darabos mozdulat elvégzésére képes segédeszköz sokat fejlődött az utóbbi években, és a mostani konferencián bemutatottak szerint már olyan mutatványok is beletartoznak a repertoárjába, mint az egyszerű tapintás, illetve a hideg és a meleg megkülönböztetése.
Természetesen közben a mozgás evolúciója is folytatódott a finommotorika irányába. Az áttöréshez szükség volt a TMR- (Targeted Muscle Reinervation, azaz célzott izombeidegzés) technológiára. Ennek lényege, hogy az amputált végtagokat korábban irányító idegeket olyan új pontokra kötik be a testben (a kéz esetében például a karba vagy a vállba), ahol azok kapcsolódni tudnak a művégtag érzékelőihez, és információkat tudnak közölni azokkal. Az agyból az idegeken át érkező, illetve a bionikus kézből visszaérkező, elektronikus szenzorok által begyűjtött információk „átfordítását" egy mikroszámítógép végzi, érzékelhető késleltetés nélkül.
A mozgás és az érzékelés élménye olyannyira valósághű, hogy a kísérleti programban részt vevő katonák rendre arról számoltak be: úgy érezték, mintha az elveszett kezüket használnák.
A program természeten nem korlátozódik kizárólag a kézre. Biztató kísérletek folynak a bionikus lábakkal, illetve olyan, szintén gondolatvezérlésű eszközökkel, mint a „magától" műveleteket végző kerekes szék, vagy számítógép. A kéz esetében pedig már a külön-külön mozgatható ujjaknál, illetve a tapintáson belül az alakfelismerésnél járnak a fejlesztők. Maga a módszer sem korlátozódik már a veteránok rehabilitációjára, illetve az északamerikai kontinensre. A már említett, egy speciális érzékelősapkán keresztül agyi jelekkel irányítható kerekes szék például a svájci Ecole Polytechnique Federale de Lausanne fejlesztése.
Bécsben is működik egy hasonló központ, a Medical University of Vienna falain belül. Ennek egyik vezető sebésze, Oskar Aszmann a BBC tudósítása szerint nemrég egy olyan esetről számolt be, amikor egy áramütés következtében lebénult kézfejű fiatalember a bionikus kéz képességeit megismerve önként döntött az amputáció mellett, miután orvosai segítségével mérlegelte az anatómiai veszteség és a funkcionális nyereség lehetőségeit.