• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

MySpine projekt: innováció a derékfájdalom kezelésében

Hírek Forrás: Budai Egészségközpont

A gerincbetegségben szenvedők nagyobb hatásfokú gyógyítása érhető el az új előrejelző módszer bevezetésével.

A derékfájdalom társadalmi méretű probléma: a statisztikák szerint az Európai Unió aktív lakosságának negyede szenved tőle élete folyamán. A krónikus derékfájdalom előfordulási gyakorisága közel 10 százalék. Az európaiak fejenként átlag hétezer eurót (több mint kétmillió forintot), közösen pedig éves szinten eurómilliárdokat költünk a betegség orvoslására. A derékfájdalom kezelésében jelentős előrelépést eredményezhet a MySpine projekt, amely hatékony eszközt dolgozott ki a gerincbetegek kezelési stratégiájának meghatározásához.

Gerincszimuláció

A MySpine konzorcium 2010-ben alakult nyolc európai kutatóközpont, köztük az Országos Gerincgyógyászati Központ (OGK) részvételével. Célja egy, a szakorvosok által használható preventív eszköz kifejlesztése volt, amely segítségével egyénre szabottan alakítható ki a derékfájdalom kezelési stratégiája. A projekt során a beteg lumbális gerincének biomechanikai változásait vizsgálják és modellezik. A szimulációs folyamat a betegekről készült képalkotók (CT, MR), fizikális vizsgálat és kérdőívek segítségével nyert információkra épül. Az adatok alapján előre modellezhetők a gerincben zajló folyamatok, illetve megtervezhetők a szükségessé váló beavatkozások. Így ennek segítségével a szakorvos páciensre szabottan döntheti el, hogy a beteg konzervatív (nem műtéti) kezeléssel, vagy sebészi beavatkozással jár-e jobban rövid-, illetve hosszú távon. Sebészi kezelés esetén összehasonlítható a dekompressziós és a fúziós eljárás hatása is, így a szimulátor használata hatékonyabbá teheti a gerincbetegek kezelését.

Itthon először az OGK-ban

A nemzetközi konzorcium magyar tagja az Országos Gerincgyógyászati Központ, Budai Egészségközpont Szakkórháza volt. A 3,5 éves projektet az Európai Bizottságból érkező bírálók és felügyelők értékelték. „A konzorcium kiváló minősítést kapott a bírálat során, nem utolsó sorban munkatársainknak köszönhetően, akik a gerinc-szimulációs szoftvert valós klinikai tartalommal töltötték meg: 225 betegen több mint 1200 vizsgálatot végeztek el, öregbítve a magyar gerincgyógyászat és az intézmény szakmai hírnevét. A kórházba érkező betegeink már most is profitálnak ebből a projektből, mivel a klinikai állapotuk felmérésére felhasználjuk azokat a mérőeszközöket, kérdőíveket, amelyeket a szimulációhoz dolgozott ki a konzorcium. Elérhető a beteg-specifikus szimuláció is, jóllehet ennek jelenleg még magasak a költségei, így egyelőre nem építhető be a rutin betegellátás folyamatába" – számolt be a projektről dr. Lazáry Áron, az Országos Gerincgyógyászati Központ tudományos igazgatója.

A jelenlegi költségszámítások szerint a jövőben konkrét gazdasági haszon is várható az eszköz használatától, hiszen egy nem feltétlenül indokolt műtéti beavatkozás hazai költségeiből mintegy 50-100 beteg szimulációja végezhető el. Nyugat-Európában ez az arány ennek akár sokszorosa is lehet. Vagyis, ha száz beteg szimulációjával csak egyetlen műtét költségét sikerül „megspórolni", akkor már gazdasági szempontból is hatékony volt a szoftver használata. Ennél is nagyobb eredmény, hogy ha a szimuláció segítségével korábban kerülhet sor egy-egy műtétre, akkor a beteg fájdalomban töltött hónapoktól, évektől kímélhető meg. A jelenlegi prototípust csak a projektben résztvevő intézetek érik el, de már folynak tárgyalások gazdasági szereplőkkel a szoftver termékké fejlesztéséről.