• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nagyszombattól a Klinikákig: oktatás, hagyomány, innováció

Hírek 2020.09.26 Forrás: Weborvos
Nagyszombattól a Klinikákig: oktatás, hagyomány, innováció

 A Semmelweis Egyetem 250 éve című kiállítás az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

Mária Terézia rendeletére 1769. november 7-én jött létre az orvosi kar a Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetemen. Az első tanévet 1770. november 8-án indították útjára. E történelmi esemény 250.évfordulója alkalmából nyílik kiállítás 2020. szeptember 26-án az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Oktatás, hagyomány, innováció – A Semmelweis Egyetem 250 éve címmel, mely a klasszikus intézménytörténeti bemutatáson túl digitális eszközökkel, korszerű alkalmazások segítségével eleveníti meg az universitas eszméjét, az egyetemen folyó oktató, kutató és gyógyító munkát - adta hírül a múzeum közleményben.

Mint írták, felépítésében a kiállítás nem szigorúan vett kronologikus eseménysort követ, első és utolsó vitrinje mintegy keretbe foglalja a történetet: nyitányként az egyetem alapításának néhány fennmaradt relikviája tekinthető meg, az utolsó tárlóban látható fényképek pedig megidézik az elmúlt néhány évtized nagy fejlesztéseit. A nyitó és záró pont között eltelt 250 év intézményi alakulása egy évszámozott eseménysor segítségével követhető nyomon.

 A kiállításban a hangsúly az emberen van, azokon a tanárokon, akik az egyetem életét aktívan alakítva, a tudományos kutatásban mindig újat keresve, tanári magatartásukban példaadóan álltak akkor és most is az egyetem közössége előtt. A tárlaton relikviák és dokumentumok idézik fel mások mellett Rácz Sámuel, Kitaibel Pál, Arányi Lajos, idősebb és ifjabb Bókai János, Balassa János, a múzeum és az egyetem névadója, Semmelweis Ignác, Hőgyes Endre, Korányi Sándor, Issekutz Béla, Haynal Imre, Szent-Györgyi Albert vagy Szentágothai János alakját és az orvoslás fejlődéséért tett erőfeszítéseit. A tér és idő szabta határokat filmek és digitális eszközök segítségével tágítja a kiállítás: lehetőséget nyújt megismerni az egyetem névadójának életpályáját, korabeli felvételeken látni, milyen lehetett talárban, heroldruhában felvonulni az egyetemi ünnepségeken, vagy megtanulni, hogyan is kell alaposan kezet mosni. Ez utóbbinak külön aktualitást ad a ma zajló világjárvány is. Érintőképernyős platformok segítségével ismerhető meg néhány, mind hazai, mind nemzetközi szempontból meghatározó kutatási eredmény, melyek az egyetem falai között születtek. Virtuális séta segítségével bejárhatók az egyetem klinikáinak régi és újabb terei, épületei, néhány mondat és arckép erejéig felvonulnak előttünk az egyetem történetének meghatározó oktatói.

A Dr. Szabó Katalin (MNM SOM) és Dr. Molnár László (SOTE) kurátorok által rendezett kiállítás célja, hogy az intézményi múlt és állandóság felidézésén túl bemutassa, hogy az itt tanító tanárok, itt tanuló diákok, az itt dolgozó kutatócsoportok hogyan járultak hozzá, hogy a 250 évvel ezelőtt útjára indított orvosi kar ma Magyarország és a világ egyik vezető felsőoktatási intézményévé váljon. Ezt az erőfeszítést tükrözi a kezdeti időkből Kitaibel Pál felfedezésének, a klórmész előállításának összekapcsolása Semmelweis későbbi kézmosással kapcsolatos felismerésével, egészen máig, egy digitális fejlesztésig, a Semmelweis Scannerig, a kézmosás modern őréig.

A tárlókban olyan intézménytörténeti tárgyak láthatók, mint a Than Mór festőművész által tervezett heroldruha, a rektori jogar („pedum”) és az egyetem „Magna Chartája”, Mária Terézia oklevele. Az orvostörténeti eszközök, neves oktatókhoz kapcsolódó relikviák között helyet kapott egy röntgengép a 20. száz elejéről, az orvosi kar osztályozási könyve Semmelweis Ignác nevével, Lenhossék József „ikerszörny” preparátuma, Hőgyes Endre állatkísérletekhez tervezett nyúlpadja, Tauffer Vilmos szigorlati urnája vagy Arányi Lajos boncolási jegyzőkönyve.

A kiállítás az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 2020. szeptember 26-tól 2021. június 30-ig tekinthető meg.