Nehezen kiszámítható az akadémiai pálya a fiataloknak

Magyarország fejlődésében az egyetemi oktatók és fiatal kutatók kiemelt szerepet töltenek be, hiszen kulcsfontosságúak a kiművelt emberfők képzésében és az innovációs ökoszisztéma működtetésében is. Óriási probléma, hogy a hazai tudományos pálya vonzereje fokozatosan csökken, és a tehetséges magyar fiatalok közül sokan vállalatoknál vagy külföldi egyetemeken képzelik el karrierjüket.

A Fiatal Kutatók Akadémiája 2021-ben egyedülálló kérdőíves felmérést készített a 45 éves és fiatalabb kutatók körében, hogy a fiatal kutatók és oktatók jövedelmét és annak forrását elsőként számszerűsíteni tudja a korai életpálya minden szakaszában. A jövedelmi adatok mellett részletesen rákérdeztek a válaszadók munkával való elégedettségére, a munkaidőben végzett tevékenységeikre, valamint a COVID-19-járvány miatti lezárások hatásaira is. A kérdőív úttörő módon azt is lehetővé tette, hogy a válaszadók – adatvédelmi garanciák mellett – a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs profiljukat csatolják a válaszaikhoz, aminek köszönhetően a tudományos teljesítményük összehasonlítására is lehetőség nyílt - tudatta az MTA közleményben.

A kutatás eredményei szerint nemcsak alacsonyak a kutatói és oktatói jövedelmek, de jelentős különbségek is találhatók köztük. A nők jövedelme szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Ez a hátrány az életkor előrehaladtával növekszik, ami a tanulmány szerint egyértelműen a gyermekvállalással hozható összefüggésbe. A vidéki munkahelyű kutatók jövedelme akkor is alacsonyabb a Budapesten dolgozókénál, ha a válaszadók minden egyéb jellemzőjét figyelembe vesszük (tehát azonos életkorú, nemű és beosztású kutatókat hasonlítunk össze, akik csak abban térnek el egymástól, hogy Budapesten vagy vidéken van-e a főállásuk). A válaszadók jövedelmében nagyon magas a másodállások és az ösztöndíjak aránya, ami nagy leterheltséget és bizonytalanságot von maga után, valamint megnehezítheti többek között a fiatal kutatók családtervezését is.

A nettó összjövedelem átlaga nemi és Budapest–vidék bontásban jól mutatja, hogy a nők és a vidéki munkahelyen dolgozók jövedelemhátránya az életkor előrehaladtával emelkedik.

Az életkor előrehaladtával a válaszadók kutatásra fordított ideje csökken. Ezzel összefüggésben a 36–40 éves nők publikációs hátrányba kerülnek a férfiakkal szemben, amit e kutatás mutatott ki először Magyarországon. Habár e lemaradást a nők 41–45 éves korukra ledolgozzák, korábbi hátrányuk miatt a hivatkozások számában jelentősen lemaradnak a férfiaktól. Ez a lemaradás a pályázati rendszerekben alkalmazott kutatói értékelések során pedig olyan hátrányt jelent, amit a kutatásfinanszírozási rendszer egyelőre nem kezel.

Rendkívül nagyok a különbségek az oktatással töltött óraszámokban is, ami nagyon megnehezíti a jellemzően alacsony jövedelmű fiatal oktatók karrierjének fejlődését, hiszen az egyéni előmenetelben elsősorban a tudományos teljesítmény számít. A COVID-19-járvány különösen azokat érintette rosszul, akik alacsonyabb jövedelemből élnek, kisgyermeket nevelnek, és egyetemi oktató-kutatóként dolgoznak, tovább erősítve a fennálló egyenlőtlenségeket.

A kutatás szerzői kiemelik: törekedni kell rá, hogy a fiatal oktatói-kutatói réteg minden tagja jobb élet- és munkakörülményekhez jusson, hiszen a jobb átlagteljesítmény a kiválóságra is ösztönzőleg hat.

A jelentés online elérhető ezen a linken