Létezik ún. néma trombózis is, amikor semmilyen panasz nem jelzi a vérrögöket.
A tüdőembólia életveszélyes állapot, mely gyors és megfelelő kezelés nélkül akár halállal is végződhet. Bár hátterében leggyakrabban az alsó végtagok mélyvénás trombózisa áll, ám nem feltétlen előzi meg lábfájdalom a problémát. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája ezért felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki tüdőembóliára utaló panaszokat észlel, akkor is forduljon orvoshoz, ha előtte nem tapasztalt mélyvénás trombózisra utaló tüneteket.
Tüdőembólia- vérrögök a tüdőben
A tüdőembólia egy olyan életveszélyes állapot, melynek során vérrögök kerülnek a tüdőartériáiba. Hátterében leggyakrabban az alsó végtagok vagy a medence, (a prostata-, a végbél-, a hüvely-, és a méh körüli vénás hálózatok) vénás trombózisa áll, melynek során a keletkezett vérrögök leszakadnak, és a vérkeringéssel a tüdő artériáiba jutnak. Hogy milyen nagy problémát generál, az attól függ, mennyi, milyen nagyságú vérrögök kerülnek a tüdőbe, valamint, hogy azok mely artériába jutnak. Amennyiben fő ereket zár el a thrombus, úgy akár azonnali halált is eredményezhet. Az állapot azonnali orvosi segítséget kíván, ugyanis gyors és megfelelő beavatkozás nélkül a probléma életveszélyes, a tüdő jelentősen és maradandóan károsodik.
A tüdőembólia tünetei
• Mellkasi fájdalom
• Vérnyomásesés
• Légszomj
• Véres köpet
• Halálfélelem
• Szédülés, ájulás
• Szívpanaszok
• Köhögés
A tünetek mértéke az állapot súlyosságától függ!
Nem mindig előzi meg lábfájdalom
Mivel a tüdőembólia gyakran a láb mélyvénás trombózisának eredménye, ezért sokan úgy gondolják, azt lábfájdalom, livid elszíneződés és ödéma előzi meg (vagyis a mélyvénás trombózis tünetei). Ez veszélyes elgondolás, hiszen létezik ún. néma trombózis is, vagyis amikor semmilyen panasz nem jelzi a vérrögöket, vagy a már említett egyéb helyekről származik az embolus, és már csak a tüdőembólia okozta problémák jelentkeznek. Amennyiben ezen panaszok nem jelentősek, (pl. kisebb vérrög valamelyik kiságba került- mikroembolizáció), úgy meglehet, a beteg nem fordul idejében orvoshoz, mivel kizárja a megelőző tünetek hiánya miatt a tüdőembólia lehetőségét- mondja prof. Blaskó György.
Fontos a kezelés
Akár súlyos tüdőembólia, akár mikroembolizáció lép fel (melynek jellegzetessége az ismétlődés), fontos a megfelelő kezelés a további problémák és maradandó károsodások elkerülése céljából. Azonnal kórházi kezelés, kis molekulatömegű heparin therápiás dózisának alkalmazása, ágynyugalom szükséges! Az akut, kórházi ellátás után fontos az utógondozás. A betegnek tartósan, meghatározott ideig, (gyakran élete végéig) véralvadásgátlót szükséges szednie, valamint fontos kivizsgálni, mi is okozta a vérrögöket. Fontos tudni, hogy ha egyszer már kialakult valakinél trombózis, akkor nagyobb eséllyel fordul elő a későbbiekben, ezért oda kell figyelni a megelőzésre, mind gyógyszeres, véralvadásgátló terápiával, mind az életmóddal (dohányzás abbahagyása, túlsúly leadása, rendszeres testmozgás).
A tüdőembólia egy kellően nem figyelembe vett késői szövődménye (8-12 év!) a tüdő ereinek magas vérnyomása, az un. pulmonalis hypertonia (ami egy egészen más betegség, mint amit a „konvencionális” hypertoniáról tudunk). A gyógyszeripar csak mostanában kezdett bele a specifikus gyógyszerfejlesztésbe. A sikerig marad a fokozatos progresszió és a végén a tüdőátültetés. Ha azonban a beteg kellően hosszú ideig szed hatékonyan alvadásgátlót, akkor ez a borzasztó szövődmény nem jelentkezik. Fontos tehát a probléma komoly kezelése - zárja a professzor.