• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Nem pihennek eleget a magyarok

Hírek Forrás: hirado.hu

A szabadságot soha nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

A munkavállalók közel felével előfordult már, hogy nem tudott szabadságra menni, csak papíron, 2 százalék pedig egyáltalán nem vett ki szabadságot. Egy felmérés szerint a felső vezetők és az egyéni vállalkozók azok, akik egyáltalán nem, vagy csak alig pihennek - hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A "Szabadság - élünk vele?" című reprezentatív felmérésről Páthy-Dencső Blanka, a profession.hu vezető elemzője hangsúlyozta, ahogy a korral nő a kivehető napok száma, ugyanúgy emelkedik a ki nem vettek száma is.

Az is legalább a megkérdezettek felével előfordult, hogy elment szabadságra, de a munka miatt idő előtt meg kellett szakítani a pihenését. Goda Márk ügyvéd, munkajogi szakjogász ezzel kapcsolatban elmondta, a szabadság fogalma azt jelenti, hogy adott időszakban a munkavállalónak nem csak a munkavégzési, hanem a rendelkezésre állási kötelezettsége is szünetel.

A szakjogász azonban azt is hangsúlyozta, hogy az elterjedt szóhasználattal ellentétben, a szabadságot soha nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ennek a jogi jelentősége, hogy a szabadság időpontját mindig a munkáltató határozza meg, illetve azt minden esetben engedélyeznie kell. A szabadságigényét a dolgozónak legalább tizenöt nappal korábban jeleznie, illetve engedélyeztetnie kell – tette hozzá. Tények, adatok, valóság

Legolvasottabb cikkeink