A szabadságot soha nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.
A munkavállalók közel felével előfordult már, hogy nem tudott szabadságra menni, csak papíron, 2 százalék pedig egyáltalán nem vett ki szabadságot. Egy felmérés szerint a felső vezetők és az egyéni vállalkozók azok, akik egyáltalán nem, vagy csak alig pihennek - hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A "Szabadság - élünk vele?" című reprezentatív felmérésről Páthy-Dencső Blanka, a profession.hu vezető elemzője hangsúlyozta, ahogy a korral nő a kivehető napok száma, ugyanúgy emelkedik a ki nem vettek száma is.
Az is legalább a megkérdezettek felével előfordult, hogy elment szabadságra, de a munka miatt idő előtt meg kellett szakítani a pihenését. Goda Márk ügyvéd, munkajogi szakjogász ezzel kapcsolatban elmondta, a szabadság fogalma azt jelenti, hogy adott időszakban a munkavállalónak nem csak a munkavégzési, hanem a rendelkezésre állási kötelezettsége is szünetel.
A szakjogász azonban azt is hangsúlyozta, hogy az elterjedt szóhasználattal ellentétben, a szabadságot soha nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ennek a jogi jelentősége, hogy a szabadság időpontját mindig a munkáltató határozza meg, illetve azt minden esetben engedélyeznie kell. A szabadságigényét a dolgozónak legalább tizenöt nappal korábban jeleznie, illetve engedélyeztetnie kell – tette hozzá. Tények, adatok, valóság