Nemcsak a sérülés jelent problémát egy balesetben

Magyarországon évente több mint húszezer közúti baleset történik a KSH adatai alapján az elmúlt tíz év átlagát tekintve. Ebből mintegy 1400 a halálos sérülések száma. Ez a tény már önmagában is indokolja a Semmelweis Egyetem két hallgatójának, Énzsöly Miklós és Grundtner Bálint kutató munkájának fontosságát, melyről az egyetem TDK konferenciáján számoltak be.

A Semmelweis Figyelő beszámolója szerint a két hallgató összesen 695 közúti balesetben elhunyt személy boncjegyzőkönyvét tekintette át, illetve dolgozta fel, ezen belül a halálos kimenetelű közlekedési balesetek szív- és nagyérsérüléseit vizsgálták. A vizsgálat 467 férfit és 228 nőt foglalt magába.

Személygépkocsit vezetni sokkal veszélyesebb, mint utazni, a férfi sofőrök pedig még nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A közlekedési szerepek elemzéséből kiderült, hogy vezetőként sokkal több férfi lesz halálos baleset részese, mint nő, utasként nagyjából egyenlő az arány. Kormegoszlás tekintetében egyértelműen a 21-30 éves korcsoport a leginkább érintett, a korral előre haladva fokozatosan csökkenő tendenciát mutat a halálos kimenetelű események száma.

Az alkohol még mindig a fő kockázati tényező

A fatális balesetek túlnyomó többségben helyszíni halálból következnek, jelentős mennyiségű még az egy napon illetve egy héten belüli halálesetek száma. Nemcsak télen, nyáron is nagy körültekintéssel és figyelemmel szabad csak autóba ülni, hiszen alig több a baleset télen, mint nyáron. Sajnalatos teny, hogy a sérültek 1/3-a volt utas - tehát ártatlan - és vezetőként sem mindig a sérült vezető volt a hibás.

Az alkoholos befolyásoltság jelentősen rontja a statisztikákat, minden második vezető állt alkoholos befolyásoltság alatt. Ezek nagy része csak enyhe fogú ittasság volt, de ez is azt mutatja, hogy az alkohol fogyasztás jelentősen növeli a kockázatot. A halálokok feltárásánal nagy arányban forult elő szívsérülés (78 esetben), főverőér-repedés (102 esetben); illetve további nagyér-sérülés (truncus pulmonalis 6 illetve vena cava inferior 11 esetben sérült).

Nemcsak a sérülés lehet veszélyes

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni közlekedési balesetekben a szívkontúzió következtében fellépő szívritmuszavarok fontosságát. A trauma nem csupán a szívizom károsítása által, hanem az ingerületvezető rendszer működésére tett befolyásával is veszélyt jelent. Erre mindig gondolni kell! A fő kockázat és a veszély abban áll, hogy ez a ritmuszavar váratlanul léphet fel, és időben változó megjelenése van. Leggyakrabban a baleset utáni első két napban jelennek meg, a szívkontúzió után. Irodalmi adatok alapján 16%-uk malignus, azonban a szívkontúziót felfedezve jó a prognózis" - mondta el kérdésünkre előadása után a fiatal kutató, Énzsöly Miklós.

A kutatópáros eredményei egyértelműen rávilágítanak, hogy a mellkasi traumát elszenvedett személyek folyamatos monitorozását, vizsgálatát és követését nagy körültekintéssel kell végezni.