Nemzetiségünk határozza meg vérmérsékletünket?

Bizonyos országok lakosságát alapvetően pozitív érzelmi beállítottságúnak hisszük, másokról pedig könnyebben feltételezünk hangulatzavart. A Semmelweis Egyetem munkatársa olyan kutatásban működött közre, mely segít kideríteni ezek alapját.

Az emberi személyiség négy temperamentumjellemzőjének leírása Hippokratész és Arisztotelész idejéből eredeztethető. Az ókori görög és római orvoslás bizonyos viselkedésminták alapján határozta meg az érzelmi viszonyulást. Emil Kraepelin német pszichiáter ezt a felosztást követve vázolta föl a múlt században a depresszív, a mániákus, a ciklotímikus és az irritábilis személyiséget. Az amerikai Hagop S. Akiskal kiegészítette a sort a feszültségre hajlamos vérmérséklettel, és megállapította, hogy ezen jellemzők végletei érzelmi zavarnak tekinthetők - olvasható a Semmelweis Figyelőn.

Korábbi eredmények új megvilágításban

Dr. Gonda Xénia, a Semmelweis Egyetem munkatársa három külföldi kollégájával együtt azt vette górcső alá, hogy az egyes országok egészséges népessége között milyen temperamentumbeli különbségek figyelhetők meg. Ehhez hat olyan publikált, és egy még nem közzétett tanulmányt hívtak segítségül, amelyek a 110 kérdésből álló, Akiskal professzor által kidolgozott TEMPS-A kérdőívvel mérték föl az adott nemzetek jellemzőit.

Az összesen 5 170 főre kiterjedő elemzés során kiderült, hogy a nők hajlamosabbak a ciklotím – azaz szakaszosan ismétlődő hangulatingadozást jelentő – és a depresszív tünetekre, továbbá az idegeskedésre, míg a férfiak inkább ingerlékenyek és szélsőséges temperamentumúak.

A nemzeti vonásokat illetően a ciklotím panaszok elsősorban a libanoni és a portugál nők körében, a depresszív gondok pedig az argentin, a német, a magyar, a koreai, a libanoni és a portugál hölgyeknél jellemzőek. Az erősebbik nem részéről az ingerlékenység a portugáloknál mutatott kiemelkedő értéket, míg a szélsőséges érzelemnyilvánítás szignifikánsan gyakoribb volt az argentin, a német, a magyar, a libanoni és a portugál uraknál. Idegességről főleg az argentin, a német, a magyar, a koreai, a libanoni és a portugál nők számoltak be.

Összefüggések és eltérések

Az említett vérmérsékleti jegyek közül csak a depresszív mutatott összefüggést a korral, a hölgyeknél erőteljesebben, mint az uraknál. Ez a szakirodalomban már korábban megfogalmazott tendenciát támasztja alá, miszerint a gyengébb nem idősebb tagjai fokozott veszélyben vannak a hangulatzavarokat illetően. Az adatelemzés nyomán fény derült rá, hogy a ciklotím beállítottság az ingerlékenységgel, a depresszív jelek pedig az idegességgel jártak együtt a nőknél, míg a férfiaknál az említett jellemzőpárok közül csak az első állt fenn.

Az öt vérmérsékleti tulajdonság közül csak a hipertímiának vagy mániásnak is nevezett szélsőséges érzelemnyilvánítás mutatott gyengébb összefüggést a másik néggyel, egyébként világosan kirajzolódó minták figyelhetőek meg a Semmelweis Egyetem munkatársának közreműködésével nyert adatok szerint. Az ingerlékenység például a depresszív és a ciklotímiás válaszokkal is együttjárást mutatott.

Az eredmények értelmezési lehetőségének határt szab, hogy az egyes országok mintái nem voltak azonosak korra és szociális háttérre nézve, ugyanakkor a Dr. Gonda Xénia segédletével készült tanulmány új összefüggésekre világított rá az érzelmi és a nemzeti karakterek vonatkozásában. 

Az eredeti közlemény itt olvasható: Vázquez et al: Affective temperaments in general population: A review and combined analysis from national studies Journal of Affective Disorders 139 (2012) 18–22.