Nobel-díjasról nevezték el az új kutatóközpontot

Világszínvonalú kutatóközpontot adtak át a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben. A másfél milliárd forint összértékű eszközparkkal felszerelt biofizikai kutatóközpont létrehozásának alapkoncepciója, hogy egy tudományos kérdést a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át egészen a betegágyig lehessen eljuttatni. A kedden átadott új központ névadójának az 1961-ben orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott magyar biofizikust, Békésy Györgyöt választották.

A kutatóközpont ünnepélyes átadásán dr. Kellermayer Miklós intézetigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd a központ jelentőségét hangsúlyozva megjegyezte, a világszínvonalú eszközpark létrejöttével egy álom vált valóra. Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a Békésy György Biofizikai Kutatóközpontot egyfajta erőműhöz hasonlította, mely tovább növeli az intézet tudományos kapacitását, egyúttal lehetőséget teremt az egyetem falain belüli együttműködésekre. Hozzátette: az új központ mind az elméleti, mind a gyakorlati kutatók számára kiemelkedő értéket képvisel.

Az intézet célja egy világszínvonalú eszközpark létrehozása volt, amely hatékonyan szolgálja az egyetem biofizikai és hozzá kapcsolódó kutatásait, valamint a hazai tudományosságot – mondta köszöntőjében dr. Szász Károly kancellár. A központ alapkoncepciója egy tudományos kérdést eljuttatni a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át egészen a betegágyig – fejtette ki. Beszédében kitért a kutatóközpont névadójának választott Békésy György életútjára, aki magyar biofizikusként 1961-ben „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" kapott orvosi-élettani Nobel-díjat – annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. Elmondta: a távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt „az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként" tartják számon.

A kancellár elismerését fejezte ki az Általános Orvostudományi Karnak és az intézetnek, hiszen az új biofizikai kutatóközpont létrejöttével 2009 és 2018 között belső forrásokból és pályázatokból mintegy 1,5 milliárd forint összértékű eszközzel bővült a laboratórium műszerparkja. A világszínvonalú központ jelentőségét bizonyítja, hogy az említett időszak alatt több mint 778 millió forint kutatási bevételt termelt az intézet az új eszközökkel – mondta a kancellár. (A kutatóközpontban a többi között ún. lézer pásztázó konfokális mikroszkóp, nanobiotechnológiai és in vivo képalkotó központ, multifoton mikroszkóp, valamint atomi felbontású AFM-készülék is helyet kapott.)