• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kutatások szerint a nyálban lévő amiláz mennyisége jelentősen befolyásolja a vércukorszintet is.

Felnőtt ember naponta átlag egy-másfél liter nyálat termel és ennek a sajátos folyadéknak egyik fontos eleme az amiláz. Az ételeinkben lévő keményítő emésztése jórészt a nyál amiláz tartalmától függ.

Az amiláz lebontja a keményítőt és így abból gyorsabban felszívódó szénhidrátok alakulnak ki. A gabonában, burgonyában, rizsben lévő keményítő az európai táplálkozás kalóriaforrásának átlag 60 százalékát adja. Érthető, hogy ha ebből gyorsan keletkezik jól felszívódó szénhidrát, megemelve a vércukorszintet.

Már korábbi vizsgálatok igazolták, hogy azok az emberek, akiknél a nyál amiláz aktivitása erős volt, gyorsabban bontották le a keményítőt, mint kevesebb amilázt tartalmazó nyálú társaik.

Abigail Mandel, az anyagcsere kutatással foglalkozó amerikai Monell központ munkacsoportjának egyik vezetője az első szerzője annak a tanulmánynak, amely a nyál amiláz tartalmának jelentőségével foglalkozik. Mandel és munkatársai most egészséges vizsgálati alanyokon azt nézték meg, hogy miképpen alakul a vércukor értéke az egyes résztvevők amiláz aktivitásától függően. Ez alapvetően genetikai úton meghatározott tulajdonsága mindenkinek.

A kutatók 48 önkéntes vizsgálati alany megfigyelésével foglalkoztak. Megmérték, hogy amiláz aktivitásuk erős-e, vagy gyenge. Ezt követően folyékony keményítőt itattak mindenkivel és két órán át figyelték a vércukor és az inzulin elválasztás alakulását.

A keményítő elfogyasztása után az erős amiláz aktivitású résztvevők vércukor szintje lényegesen alacsonyabb volt, mint azoké, akiknek nyálában az amiláz hatása gyengébbnek bizonyult. Ennek a magyarázata az volt, hogy az erős amiláz hatás meggyorsította az inzulin felszabadulást.

A kutatók szerint vizsgálati eredményeik azt igazolják, hogy a nyál amiláz hatásának szintje a szervezet anyagcsere állapotát jelentősen befolyásolja. További vizsgálatokra van szükség, hogy ennek az élettani változásnak a hátterében milyen idegrendszeri és hormonális hatások játszanak szerepet a cukorbetegség kifejlődése, illetve előrehaladása szempontjából. A tanulmányt a Journal of Nutrition közölte.