• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nyílt levélben tiltakozik az innovációs szövetség

Hírek Forrás: MTI

A teljes hazai K+F ráfordítás 50 százaléka származik az üzleti szektorból, ez került veszélybe.

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb jogszabályok úgy módosuljanak, hogy a vállalatok a továbbiakban nem írhatnák le az innovációs járulékból a kutatás-fejlesztés (K+F) költségeit. Szabó Gábor, a MISZ elnöke nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben azt kéri, ne támogassák ezt a módosítást.

A levélben felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat innovációt érintő több változtatást is tartalmaz, amelyek egy részével egyetértenek. Ugyanakkor a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) szóló törvény úgy módosulna, hogy a vállalatok a továbbiakban az innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét.

A MISZ véleménye szerint a kutatás-fejlesztési költségek leírhatóságának megszüntetése szemben áll a KTIA egyik fő céljával, a vállalatok ösztönzésével, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.

A szövetség értékelése szerint a KTIA törvény érvénybe lépése óta egyértelműen kimutatható a vállalati K+F kiadások növekedése, mert míg 2004-ben a teljes hazai K+F ráfordítás 40 százaléka származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány mintegy 50 százalék, amiben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott.

Kedvező hatást jelent, hogy a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, amely lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását - írta a szövetség elnöke.

A szövetség tisztában van azzal, hogy a leírhatósággal jó néhány szervezet visszaélt, ezért már korábban felvetették a kiskapuk bezárásának szükségességét, amire jó megoldást kínál a szaktárcának a Nemzeti Kutatási Innovációs és Tudománypolitikai Tanács által megtárgyalt és támogatott javaslata, amely szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek K+F szempontú minősítését - olvasható a MISZ elnökének nyílt levelében.