Nyugat-nílusi láz: eddig egy magyar eset

Magyarországon idén augusztus 9-én regisztrálták hivatalosan az első nyugat-nílusi lázban szenvedő beteget. A Pest megyében lakó 64 éves beteg agyvelőgyulladásra jellemző tünetei július 22-én kezdődtek. Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint ezután a laboratóriumi vizsgálat állapította meg a vérminta alapján a nyugat-nílusi lázat.

Az idei első magyar esetet egy olyan területről jelentették, ahol tavaly is regisztráltak nyugat-nílusi láz fertőzést.

Az Európai Unió országaiban június eleje óta – augusztus 23-ig - egyébként 42 nyugat-nílusi lázas esetet jelentettek: Ausztria (1), Görögország (35), Olaszország (4), Románia (1) és Magyarország (1).

A nyugat-nílusi láz állatról emberre terjedő - vírusbetegség, amely Magyarországon rendszeresen előfordul, hivatalosan évente átlagosan 4-5 esetet regisztrálnak. Az 2008. évi helyzet ettől eltért, ekkor 19 esetben sikerült laboratóriumi vizsgálattal igazolni a vírus szerepét idegrendszeri gyulladásos megbetegedésekben. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető.

A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberbe is szúnyogcsípéssel kerül át. A vírus nagy távolságokra a költöző madarakkal jut el. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervátültetéssel azonban a recipiens fertőződhet. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat. A fertőzöttek körülbelül 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és egész életére immunis lesz a vírussal szemben.

A többi fertőzött többsége is enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a betegek maximum 1 százalékánál alakulnak ki súlyosabb idegrendszeri szövődmények: agyhártyagyulladás illetve agyvelőgyulladás. Főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében ez halálos lehet.