Nyugat-nílusi láz: egyelőre sehol nem függesztették fel a véradást

Mint már a Weborvos is megírta, idén jóval korábban indult a Nyugat-nílusi vírus-fertőzés szezonja, mint a korábbi években, és eddig sokkal több megbetegedést is okozott. Az esetszám tekintetében Magyarország ráadásul dobogós az uniós tagállamok között: az augusztus 23-ig jelentett 61 fertőzéssel (58 hazai, 3 importált) Olaszország (183 eset) és Görögország (106 eset) után a harmadikok vagyunk. Az európai járványügyi központ (ECDC) előrejelzése szerint ez a tendencia fokozódni fog, úgyhogy idén várhatóan rekordszámú fertőzéssel, sőt sok halálesettel is számolhatunk, mivel egyelőre a terjesztő szúnyogok elleni védekezésen kívül nincs ellenszere a nyugat-nílusi láznak.

A fertőzések mellett más egészségügyi problémát is okozhat az esetleges járvány: az európai irányelvek szerint azokról a területekről, ahonnan fertőzést jelentettek 28 napig nem lehet véradót fogadni, mivel a kórt vérátömlesztéssel is el lehet kapni. Ha valaki ránéz az ECDC nyugat-nílusi fertőzés-térképére, láthatja, hogy Magyarország szinte valamennyi megyéjében regisztráltak már megbetegedést. (Veszprém: 2, Somogy: 2, Fejér: 4, Tolna: 2, Bács-Kiskun: 7, Pest: 5. Budapest: 4, Jász-Nagykun-Szolnok: 8, Csongrád: 6, Békés: 5, Hajdú-Bihar: 11, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 2) Ez akár azt is jelenthetné, hogy az ország nagyobb részét egy hónapra kizárnák a véradásból, és így akadozna vagy össze is omolhatna a vérellátás.

Erről azonban egyáltalán nincs szó. Dr. Nagy Sándor az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese a Weborvosnak elmondta, hogy bár valóban létezik egy uniós ajánlás a fertőzött terültek véradásból történő ideiglenes kizárásáról, azonban ez nem kötelező. A biztonságos vérellátás eléréséhez más módszereket is lehet alkalmazni. Így például az úgynevezett PCR-mérést, tehát a vérben lévő vírusok mérését, amellyel kimutatható a fertőzés, illetve az egyéni kockázatbecslést. Magyarországon egyelőre ez utóbbit alkalmazzák.

Dr. Nagy Sándor elmondta, Magyarországon jelenleg a kisszámú esetszám nagy területen oszlik el, tehát nehéz lenne behatárolni pontosan melyek azok az 5 kilométeres sugarú körök, amelyeket ki kellene zárni a véradásból. Az is egyértelmű, hogy az eddigi esetek egyike sem vérátömlesztéssel fertőződött meg. A vér-transzfúzióval történő fertőzésnek egyébként is csekély az esélye, ezt igazolta az a két évvel ezelőtti célzott vizsgálat is, amelynél az érintett területekről érkezett 15 ezer donor vérét tesztelték, és egyik sem volt fertőzött. A szakember szerint tehát most még elég az egyéni kikérdezés, amelynek alapján el lehet dönteni kockázatos-e a levett vér vagy sem. A főigazgató-helyettes sem zárta azonban ki, hogy amennyiben súlyosbodik a helyzet, szigorúbban szabályozzák majd a véradást.