Nyugdíjasok: máshol nekik dolgoznak, nálunk dolgoztatnák őket

Nyugaton egyre többen gazdagodnak meg abból, hogy időseknek kínálnak szolgáltatásokat, nálunk ez még csak a turizmusban terjedt el. A magyar nyugdíjasokat inkább a munkába küldenék vissza, már akinek ezt megengedi az egészsége, írja a hvg.hu.

Mosolygó nyugdíjasok a wellnessfürdőben, akiknek legfeljebb a hajuk színéből lehet észrevenni, hogy már túl vannak a hatvanon, az erdőben boldogan sétáló makkegészséges idős párok – ilyen képekkel hirdeti az időseknek szóló ajánlatait egyre több szállásadó. A reklámok és a kedvezményes ajánlatok alapján úgy tűnik, mintha egy kikapcsolódásra vágyó idős magyarnak két kívánsága lehetne csak, fürdőzni vagy egy kicsit sétálni az erdőben. Egyetlen olyan ajánlatot találtunk, amely egész mást hirdetett: egy tatai hotelben adnak kedvezményt akkor, ha a nagyszülők és az unokák együtt mennek oda.

Nyugat-Európában már sok vállalkozó rájött, hogy az idősek mennyire jó célcsoportot jelentenek, Magyarországon egyelőre igazán csak a turizmusban vették észre, hogy érdemes velük foglalkozni. Az elemzések szerint az ezüst gazdaság – általában az 50 év felettieket kiszolgáló iparágakat hívják így, de van, amikor az 55 évet tekintik az alsó korhatárnak – célközönségét érdemes kettébontani.

Komoly piac épült ki azok köré, akik egészségesek, elég időt dolgoztak ahhoz, hogy jól keressenek, és ha már nyugdíjba mentek, hirtelen nagyon sok lett a szabadidejük. Ők a szállodák kedvenc ügyfelei közé tartoznak, szívesen költenek kultúrára, és egyre több üzlet alapul azon is, hogy őket tanítsák meg valamilyen új hobbira.

Aztán ahogy telik az idő, egyre inkább arra költ az ember, hogy az egészségét őrizze meg. Jobb helyeken ez nem csak azt jelenti, hogy gyógyszerekre sokat kénytelenek költeni, hanem azt is, hogy szívesen adnak pénzt olyan kütyükre, amelyek segítenek az egészségi állapotot vizsgálni, netán riasztani valakit, ha baj van.

Ha az EU 50 év feletti lakosai egy külön országot alkotnának, az Egyesült Államok és Kína mögött a világ harmadik legnagyobb gazdasága lennének.

Az EU összes fogyasztásának 40 százalékát teszik ki az 50 évnél idősebbek vásárlásai. Négy olyan terület van, ahol az átlagnál többet költenek. Nem meglepő, hogy az egészségügy az első, ott a kiadások több mint fele az 50 évnél idősebbektől jön, de ételekre, lakberendezési tárgyakra és a rekreációs, illetve kulturális szolgáltatásokra is sokat költenek. A turizmusban az 50 év felettiek között is külön kategóriát jelentenek a nyugdíjasok. Az EU-ban a 65 év felettiek költik el az összes turisztikai kiadás hatodát, 66 milliárd eurót.

Akármit is mondjanak a statisztikák az EU-átlagokról, nyilvánvaló, hogy egészen más egy idős ember élete Nyugat-Európában és a kontinens keleti felén. Amíg egy svéd ember életében 73 egészséges év van, egy német pedig átlagosan 66 egészségben töltött évre számíthat, addig az Eurostat szerint egy magyar nő 60,2, egy magyar férfi pedig 59,5 évet remélhet egészségben – vagyis a szervezete még az előtt lerobban, hogy elérné a nyugdíjkorhatárt.

Nem csoda, hogy az idősebb magyarok egészségügyi kiadásai magasak, más szektorokban viszont nem sokan alapoznak üzletet a nyugdíjasokra. Pedig lenne miből költeni: a KSH szerint az összes korcsoport közül a 65 éven felüliek átlagos havi jövedelme a legmagasabb, és az 55-64 év közöttiek is több pénzből gazdálkodhatnak, mint a 25-54 éves korosztály. Ezekből a számokból úgy tűnik, mint ha idősnek lenni remek dolog volna Magyarországon, de a valóság szomorúbb, a mélyszegénységben élők közül sokan fiatalon meghalnak, így az idősek átlagait már nem rontják.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége egy korábbi konferenciáján nem úgy kerültek szóba az idősek mint jó célcsoport, hanem mint lehetséges munkaerő. Mára egyértelművé vált, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekből nem lett sikersztori. A cél mindenesetre adott: inkább a munkaerőhiány enyhítésében segítsenek a nyugdíjasok. Az itt szerzett pluszjövedelem persze a fogyasztásban is megjelenhet majd.