Ő kapta az akadémia életműdíját

Az Akadémiai Aranyérem a lehető legnagyobb megtiszteltetés minden magyar tudós számára, hiszen életműdíjról van szó, amelyet évente egy akadémikusnak ítélnek oda egész kutatói pályafutása elismeréseként - mondta az MTI-nek Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató, aki hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésén vehette át az MTA legrangosabb kitüntetését.

Mint az MTA volt elnöke kiemelte, minden kitüntetést elsősorban a korábbi díjazottak személye hitelesít. "Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki például Szentágothai János anatómust, a 20. század egyik legnagyobb hatású agykutatóját, Simonyi Károlyt, a legendás fizikaprofesszort, vagy Erdős Pál világhírű matematikust. Döntésével az MTA Elnöksége e neves elődök sorába emelt engem is" - fogalmazott az agykutató.

Vizi E. Szilveszter kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitelének szabályozása és befolyásolása. Nevéhez fűződik az idegsejtek (neuronok) közötti kommunikáció új mechanizmusának felfedezése és egy új agyműködési modell kidolgozása. Négyszáznál több tanulmány, könyv és könyvrészlet szerzője.

"Az agy megismerése az emberiség előtt álló kihívások egyik legnagyobbika. Sok mindent tudunk a világ csodáiról, és e felfedezéseket az emberi agynak köszönhetjük. Ám magáról a megismerés eszközéről, az emberi agyról, mindmáig nagyon keveset tudunk" - válaszolta Vizi E. Szilveszter arra a kérdésre, hogy miért agykutatással kezdett el foglalkozni.

Tudományos pályafutását ismertetve elmondta: arra a legbüszkébb, hogy felfedezései mára tankönyvi adatokká váltak. Mint kifejtette, a 20. század közepén bizonyítottnak tűnt, hogy az idegsejtek végkészülékeiken keresztül, közvetlenül kommunikálnak egymással. Vizi E. Szilveszternek viszont elsőként sikerült kimutatnia, hogy az úgynevezett szinaptikus kapcsolatok mellett a neuronok nemszinaptikus úton, azaz közvetlen anatómiai összeköttetés nélkül, ingerületátvivő anyagok segítségével is képesek "beszélgetni" nagy távolságban lévő társaikkal.

"A szinaptikus rendszer a vezetékes telefonhálózathoz hasonlít, amelyben közvetlen kapcsolat létesül két előfizető között. A nemszinaptikus hálózat viszont, ahol a kémiai üzenetküldő anyagok nagy területekre vándorolnak el, hatalmas agyterületet képes befolyásolni. Ez a rendszer a rádióadáshoz hasonlít, amelyet sok tízezer, százezer idegsejt tud +fogni+, mindazok, amelyek megfelelő, nagy érzékenységű jelfogóval rendelkeznek. A szinaptikus kapcsolat az idegi alapfunkciókat biztosítja, míg a nemszinaptikus a finomhangolást végzi" - magyarázta az agykutató, akinek azt is sikerült bizonyítania, hogy a nemszinaptikus jelfogók a gyógyszertámadások fő célpontjai.

Vizi E. Szilveszter elméletét kezdetben élesen bírálták, később viszont a nemszinaptikus ingerületátvitelt ismertető tanulmánya Citation Classic, azaz az adott tudományterület legidézettebb munkája lett. Az új agyműködési modellnek köszönhetően megmagyarázhatóvá vált olyan betegségek kialakulása, mint a skizofrénia vagy a depresszió, és újfajta gyógyszereket fejlesztett ki a nemzetközi gyógyszeripar.

"Kezdetben egyedül voltam az elképzeléseimmel, majd egyre több kutató csatlakozott az elméletemhez, mára pedig felfedezéseim tankönyvi adatokká váltak. Ebben semmi szokatlan sincs, minden felfedezésnek meg kell küzdenie a többségi véleménnyel, a korabeli dogmákkal" - jegyezte meg az agykutató, aki folytatja kutatásait.

"További bizonyítékokat szeretnék szerezni, hogy miként lehet befolyásolni az emberi agy működésében óriási szerepet játszó nemszinaptikus kommunikációs rendszert, amely tartós gátló vagy ingerlő hatást fejt ki bizonyos ideghálózatokra. Ezáltal új gyógyszerek jelenhetnének meg, például a depresszió vagy a népesség öregedésével egyre súlyosabb gondot jelentő Alzheimer-kór gyógyítására" - mondta Vizi E. Szilveszter.